Véget ért a XXXI. Nyári Olimpia

Az olimpia utolsó napján, tegnap hirdettek győztest a maratonfutásban, a szabadfogású birkózók 65 és 97 kilogrammos súlycsoportjában, a férfiak röplabda-, kézilabda- és kosárlabdatornáján, a ritmikus gimnasztikázók csapatversenyében, valamint ökölvívásban a nők 75, illetve a férfiak 52, 64 és +91 kilogrammos kategóriájában.A záróünnepséget román idő szerint hétfőn hajnali két órától rendezték, a szervezők látványos show-t és valódi karneváli hangulatot ígértek.A ceremónián az előzetes bejelentés szerint külön blokkot kapott a 2020-as tokiói olimpia szervezőbizottsága, amely a tervek szerint egy nyolcperces előadásban mutatja be a játékok következő házigazdájának, Japánnak a kulturális hagyományait és technológiai vívmányait.Az olimpiára még jó ideig visszatér majd a sajtó, egyelőre néhány érdekesebb eredmény.

Olimpiai bajnok a brazil futballválogatott

A döntőben a németeket verték meg az 1-1 utáni tizenegyes párbajban.

Az első gólt egy 24 méterről rátűzött szabadrúgásból a Barcelona szupersztárja, Neymar szerezte a 27. percben, Bár a németek az első félidőben három kapufát is rúgtak, egyenlítő góljukra az 59. percig kellett várni, amikor a Schalkéban játszó Meyer kilőtte a jobb sarkot. Végül a tizenegyesek után a brazilok győztek.

a Maracana 78 ezer nézője pedig eksztázisban tört ki. Brazíliának a futballban ez az első olimpiai aranyérme a három vesztes döntő, 1984, 1988 és 2012 után. A német válogatott először veszített tizenegyespárbajban 1976 óta.

Orosz győzelem női kézilabdában

Oroszország győzelmével ért véget a női kézilabdatorna, a döntőben Jevgenyij Trefilov együttese 22–19-re legyőzte a francia válogatottat.

Az orosz válogatottal korábban négy világbajnoki címet (2001, 2005, 2007 és 2009) szerző Trefilov edző az olimpián is felért a csúcsra. A döntőről ezúttal lemaradó norvég válogatott esélyt sem adott Hollandiának a bronzmeccsen, az előző két ötkarikás játékokat megnyerő skandináv együttes 36–26-ra győzött.

Megvédték címüket az amerikai kosarasok

A címvédő amerikai válogatott nyerte a női kosárlabdatornát, miután a szombati fináléban magabiztosan legyőzte a spanyol csapatot (101-72). Így az 1996-os atlantai ötkarikás játékok óta mindig – ezúttal már hatodik alkalommal – az Egyesült Államok együtteséé lett az aranyérem. A bronzérmet Szerbia szerezte meg, miután hét ponttal (70-63) megverte a franciákat.

Szerbia bajnok férfi vízilabdában

A csoportkörből a negyedik helyen jutottak tovább, aztán előbb a spanyolokat, majd az olaszokat verték, így szombaton a horvátokkal játszottak döntőt, amelyet elég könnyen 11-7-re nyertek.

Soha ennyi ország nem nyert érmet

Bár az utolsó játéknapon nyert érmekről e cikk írásakor még nincs tiszta képünk, annyi biztos, hogy Rióban megugrott az érmet szerzett országok száma: 87-re emelkedett, közülük 54 aranyérmet szerzett. Nem egyenlő mértékben, természetesen. A tegnap délutáni (még nem végleges) éremtáblázatot magasan vezeti az Amerikai Egyesült Államok, kiemelkedően (jobban, mint az otthoni, londoni olimpián) teljesített Nagy-Britannia, majd Kína, Oroszország, Németország, Japán, Franciaország, Dél-Korea, Ausztrália, Olaszország, Hollandia következik. És, alig lemaradva, Magyarország, Kelet-Európában az első a maga nyolc arany, három ezüst és négy bronzérmével.

Az élmezőnyből sajnálatosan hiányzik hazánk.

Románia nagyon gyengén szerepelt

Ha valaki nagy reményeket fűzött Románia szerepléséhez, hát az borzasztó nagyot csalódott: a szombati, utolsó előtti napon a 45. helyen álltunk az éremtáblázaton, sovány egy arany, egy ezüst és két bronzérmünkkel. Igaz ugyan, ha úgy vesszük, ez is tisztességes hely a résztvevő 208 ország között, amelyek többsége egyetlen érmecskét se szerzett. Csakhogy Romániától nem ehhez vagyunk szokva: a 2016-os riói olimpia, akárhonnan is nézzük, az utóbbi 64 esztendő leggyengébb szereplését hozta. Sovány vigasz, hogy az Olimpiai és Sportbizottság elnöke a Játékok befejezése előtt pár nappal bejelentette: lemond tisztségéről. Amelyet azonban nemcsak a tekintélyes számú (százon kicsivel felüli) versenyzői gárda gyalázatos szereplése váltott ki, hanem az is, hogy kiderült: a román olimpiai küldöttség rossz minőségű, hamisított, gyorsan fakuló szerelésben vágott neki a küzdelmeknek.

Nem hinném azonban, hogy emiatt került olyan hátra az éremtáblázaton összesen négy éremmel. Annak sokkal komolyabb, és hosszú évekre visszamenő okai vannak, amelyeknek már régóta mutatkoznak előjelei.

Románia ugyanis az olimpiákon 2000 óta négyévente egyre halványabban szerepel: Sydneyből még tizenegy aranyérmet hoztak haza, négy évvel később Athénból nyolcat, Pekingből négyet, Londonból már csak kettőt, Rióból pedig egyet. Ha folytatódik a tendencia, a következőről hányat?

Elpárolgott volna a román sportolók tehetsége, küzdőképessége? Dehogy:

Egy alapjaiban elbaltázott sportpolitikáról van szó, amelyet, sajnos, nem lesz könnyű helyrehozni. A sport majdnem olyan nehéz dió, mint a nevelés: a befektetett pénz és energia csak hosszú évek után hoz gyümölcsöt. Ha egy-két hónap múlva (abszurd ötlet, persze) elkezdődne egy (mondjuk: kiválóan) átgondolt, okos terv gyakorlatba ültetése (ugye, ez még abszurdabb), négy év alatt akkor se lehetne kivitelezni.

De az biztos: valamikor, minél hamarabb, el kell kezdeni, ha azt akarjuk, hogy négy év múlva a mostaninál legalább jelentősebb eredményeket produkáljunk.

-r -a