Vitorláslegendák és technológiai csodák csapnak össze a 2025-ös Kékszalagon

A Balatonon ismét a vitorlázásé lesz a főszerep, hiszen július 10-én rajtol el Balatonfüredről Európa legnagyobb tókerülő vitorlásversenye, az 57. Kékszalag Raiffeisen Nagydíj.

Közel 600 hajó sorakozik majd fel a rajtnál, amelyeket között megtalálhatók a legmodernebb technológiák segítségével épült gyors katamaránok, a klasszikus fahajók, valamint a modern túrahajók is. A résztvevők többsége ez utóbbi hajótípussal száll vízre.

A Kékszalag idén is a balatoni vitorlázás csúcseseménye 

A Magyar Vitorlás Szövetség (MVSZ) számára kiemelt fontosságú, saját rendezésű esemény egyszerre szól a hagyományok ápolásáról és hivatott bemutatni a sportág folyamatos fejlődését és sokszínűségét is. Több mint fél évszázados története során a Kékszalag neve összeforrt a Balatonnal és a vitorlázással. A kontinens legnagyobb tókerülő vitorlásversenyén, a 2025. évi Kékszalagon is többféle hajótípus száll vízre, közülük a legnépesebb és legsokszínűbb a modern, műanyagból épült tőkesúlyos túrahajók mezőnye. A Kékszalag 2025-ös versenyén is elindulnak majd olyan különleges hajók, mint a több mint száz éves, műemléki védettségű Kishamis, vagy a hétszeres győztes, szintén hagyományos fahajó a Tramontana is.

„Nagyon sokszínű a mezőny – a hajók mérete, típusa és a legénység létszáma is nagy változatosságot mutat. A versenykiírás szerint minden induló hajón legalább három főnek kell tartózkodnia. A mezőnyben megtalálhatóak a kisebb, családi túrahajók – például a Balaton 25-ös –, a modern one design hajók (Asso99, 11mOD, 8mOD, J24 stb.) vagy klasszikus fahajók, valamint a sebességre optimalizált, könnyűszerkezetes ’rohanógépek’ is, mint a Liberák vagy a katamaránok. A legénység létszáma is eltérő lehet: egyes hajókon 3–4 fő vitorlázik, míg például egy Liberán akár 15–16 ember is dolgozik a fedélzeten. Utóbbi hajók stabilitását nem tőkesúly, hanem a trapézon kiálló legénység testsúlya biztosítja. A legismertebb hazai liberák a Principessa és a Raffica” – mondta el Dávid Júlia, a Magyar Vitorlás Szövetség elnökségi tagja.

„Végigvitorlázni a Kékszalagot, egy csodálatos napnyugtát átélni a Badacsony sziluettjével –fantasztikus érzés. A vitorlázás szeretete egy élethosszig tartó dolog. Van, aki már gyerekkorban elkezdi, és nyolcvan év felettiek is hajókba ülnek. Ez a verseny szellemi és fizikai kihívás, valódi kitartás és küzdelem – de a célba érés utáni öröm szavakkal leírhatatlan” – mondta el a Kékszalag kommunikációs bizottságának elnöke.

Az nyer, aki keveset hibázik – technológia és innováció a fedélzeten

A Kékszalagon magyar építésű, klasszikus fahajók is rajthoz állnak – ezek a csodálatos úszó remekművek főként keményfából, gyakran mahagóniból vagy tölgyből készültek, hagyományos kézműves technológiával. A modern vitorlások ezzel szemben már fejlett, nagy szilárdságú kompozitanyagokból épülnek – például karbonszálas műgyantával laminált testekből, karbonárbóccal és rudazattal. Egyes csúcshajókban olyan innovációk is megjelennek, mint a titánból vagy űripari alumíniumötvözetekből készült alkatrészek – például csavarok, veretek vagy vitorlacsapágyak. 

A versenyt gyakran az dönti el, ki képes tökéletesen összhangba hozni az emberi tényezőt és a technológiát.

Az elmúlt években a katamaránok sebességben egyértelműen felülmúlták az egytestű hajókat, így az abszolút győzelemért folytatott küzdelemben ma már főként ezek versenyeznek egymással.

(Forrás: origo)