A romániai tizenöt évesek tudásszintje

A 2009. március 18-án végzett kutatás eredményeit a napokban tették közzé Párizsban. A romániai gyermekek tudásszintje, hasonlóan a 2006-osakhoz, a nemzetközi átlag alattiak. Akkor az 59 részt vevő ország között a 47. helyet érték el, míg tavaly 65 országban végezték el az olvasás–szövegértés, matematika, illetve tudományok ismeretének felmérését, és a hazai tanulók átlagteljesítménye az 47. helyre volt jó.2009-ben Romániából 159 iskola 4776 tanulója vett részt a felmérésben. A 2006-os felmérés a matematikára, a tavalyi az olvasás–szövegértésre helyezte a hangsúlyt.2009-ben olvasás–szövegértésből a legjobbak a sanghaji tanulók voltak Kínából, akik 556 pontot értek el, az utánuk következő koreaiak 539-et, a finnek 536-ot. A magyarországiak 494 ponttal a 26. helyre voltak jók, míg a romániaiak 424 ponttal a 49. helyre kerültek, közel azonos eredményt érve el a bolgár, uruguayi, mexikói és thaiföldi gyerekekkel. Magyarország az iparilag fejlett OECD-országok – 17–27. hely, és 489–500 pont – rangsorának a végén van. Az utolsó – 63–65. – helyekre Peru, Azerbajdzsán és Kirgizisztán került 370, 360, illetve 314 ponttal.2000 óta, háromévenként végezik mintegy hatvan ország részvételével a világ legjelentősebb, legnagyobb hatású nemzetközi tudásszintmérő programját – PISA – a 15 éves általános iskolások körében. Ezt a felmérést a világ legfejlettebb országainak – OECD – oktatási rendszereire méretezték. Olyanok is részt vesznek benne, amelyek távolabb vannak a világ élvonalától. Az eredményeket az OECD-országok társadalmi–gazdasági viszonyaihoz és oktatási rendszereihez viszonyítják.A PISA új tudáskoncepciót dolgozott ki, és új tudásszint-mérési módszert alkalmaz. Nem a részt vevő országok tanterveire épül, és nem azt értékelik, milyen mértékben sajátították el a tanulók azt, amit az iskolában tanítottak számukra. A PISA-mérések azt a tudást, azokat a készségeket ellenőrzik, amelyekre a fejlett országok fiataljainak szükségük van ahhoz, hogy a magánéletükben sikeresek legyenek, önmagukat fejleszthessék, és hatékonyan bekapcsolódhassanak a társadalmi-gazdasági folyamatokba. A PISA egységes rendszerben kezeli a három fő műveltségterületet, az olvasás–szövegértést, a matematikát és a természettudományt, és mindhármat egyszerre méri. Az egymást háromévenként követő mérések eredményeit felhasználva a szakemberek számára mind pontosabban körvonalazódik a tudás gazdasági fejlődésben játszott szerepe. Az első három mérés eredményei nyomán egyes országokban hozott intézkedések bizonyítják, hogy az oktatás fejlesztése a legjobban megtérülő beruházás. Az oktatás fontos feladata az értelem kiművelése, a gondolkodás, az általános képességek fejlesztése, és a PISA először vállalta egy általános képesség, a problémamegoldás értékelését. A PISA nem végzi azonban el a nemzeti, tanterv alapú, fejlesztési szempontú értékelést.A 2006-os felmérés eredményeit két, a 2009-est már öt kötet mutatja be.Vannak országok, amelyekben a háttéradatok felhasználásával az iskolák nagyon pontos visszajelzéseket kaphatnak oktatómunkájuk hatékonyságáról, és az egymást követő mérések adatai alapján követhetik és értékelhetik a tanulók fejlődési folyamatait.Magyarországon – a PISA-mérések eredményeit hasznosító oktatási beavatkozásoknak köszönhetően – immár mérési eredmények által igazoltan jelentős fejlődés tapasztalható az olvasás­–szövegértésben. Magyarország példája mutatja, hogy rendszeres erőfeszítésekkel lehet javítani az oktatási teljesítményeken. Az ottani mérési eredmények azt mutatják, hogy nagyon szoros a családok társadalmi-gazdasági helyzete és a gyermekek tanulmányi teljesítménye közötti összefüggés, ami előrevetíti a foglalkoztatási gondokat és valószínűsíti a társadalmi beilleszkedési zavarok megjelenését.A PISA-vizsgálatok eredményeit ismerve alaposabban megérthető, hogyan működik az iskolarendszer, minek van lényeges befolyása, és minek nincs. Kiderült, hogy az oktatásra fordított költségek különbségei az egyes országok teljesítményei között lévő különbségeknek csak kis részét magyarázzák meg. Egyes országok feleakkora ráfordítással is sokkal jobb eredményeket érnek el, mint a világ legdrágább oktatási rendszerei. Vagyis korlátozott anyagi források mellett is tág tere van a hatékonyság jó döntésekkel történő javításának. A PISA-méréseknek és az eredmények alapján készülő elemzéseknek az a célja, hogy segítsék megtalálni a változtatások kívánatos irányát, és megalapozzák a szükséges döntéseket. Az eddigi PISA-felmérések eredményeinek szintézise a közoktatás fejlesztésének talán legfontosabb forrása. Ideje lenne Romániában is hasznosítani a következtetéseit.Ezeken a felméréseken a 15 évesek készségszintű tudását mérik, míg a hazai tananyagok, tankönyvek, oktatási segédanyagok még mindig a tudás menynyiségére helyezik a hangsúlyt, ami önmagában nem jelent akkora hátrányt, hogy mélyen a nemzetközi átlag alatt szerepeljünk.Nagy István tanár