Aggódom a hazai politikusok egészségéért: nem fog-e megártani nekik ez a hosszú, forró nyár?
Máskor ilyentájt nagy részük a hazai, de inkább egy távoli és egzotikus tenger partján, vagy idegen országok kies hegyeiben pihente ki a haza érdekében folytatott ádáz küzdelmeinek fáradságait, és készült az újabb ütközetekre – idén azonban a csúcson lévőknek áldásos szolgálatuk eddig nemigen engedte meg a nyugodt lazítást. A referendum előtt, ugye, ott volt a minden erőt, energiát lekötő kampány, azután pedig jött az alkotmánybírósági határozat, a mini-népszámlálás réme – a felfüggesztett államelnök csütörtökön este mutatott be a tévében e témában „megsemmisítő erejű dokumentumokat” ellenfeleivel szemben –, ráadásul mostanában hozta ide az ördög a Valutaalapot meg az Európai Tanácsot. Ez utóbbiakkal egyébként, mondják, igen rendesen folynak a tárgyalások, a nyugati urak általában elégedettek, és ezért mi is elégedettek vagyunk velük. Az ugyan nem nagyon jó, hogy az idei nemzeti össztermékünk növekedése a vártnál is kisebb lesz, 1,2 százalék, a szerény 1,5-höz képest – betette nekünk az ajtót a szárazság –, de hát már az sem semmi, hogy legalább lesz valami növekedés.
Aggódhatunk viszont politikusaink egészségén túlmenően amiatt is, hogy – az ideiglenes államelnökünk meglátása szerint – kormányunk, és főleg fiatal miniszterelnökünk bátortalannak és hezitálónak, fenyegetettnek mutatkozik a referendumi választási névjegyzékek ügyében. Márpedig, mondja az ideiglenes államelnök, fontos, hogy az intézmények ne hagyják magukat megfenyegetni. Érdekes, a felfüggesztett államelnök sem mond mást, ennek ellenére egyre kevésbé értenek egyet.
Ez lenne a dialektika?
Aggodalmunkat fokozza, hogy a jelek szerint a Velencei Bizottság sem nagyon érti a romániai helyzetet. Erre abból következtetünk, hogy újdonsült külügyminiszterünk szinte azonnal beiktatása után a bizottságnak levelet küldött, amelyben megmagyarázta és bizonyította az elnöknek, akinek bizonyára nehéz a felfogása, hogy teljes mértékben tiszteletben tartjuk a jogállam alapvető elveit, s ugyanilyen értelmű telefonbeszélgetést kezdeményezett az Európa Tanács főtitkárával is.
Nekik kételyeik volnának arról, hogynem s meg kell győzni őket az ellenkezőjéről? Ez már igazán aggasztó.
Hozzászólások