Ha a kedves olvasó nem tudná, mit is írtunk a címben, nem csodálkoznék nagyon, bár a két nyelven beszélő némi gyanúperrel élhetne, hogy az „arpă” netalán árpát, a „malată” esetleg malátát jelent, együtt pedig árpamalátát. De mi a Battanya?
Namármost: köztudott, hogy a két nyelv, a román és a magyar bizonyíthatóan átvett egymástól jónéhány szót, de a fentiekről nem beszélnek a traktátumok. A meglepetés: az „arpă malată” tényleg malátaárpát akar jelenteni. Egy magyarországi sörös dobozról tudom. (Lám, milyen hasznos a kétnyelvű felirat! Ha nincs ilyen Champollion birtokában, tán máig nem jövünk rá az egyiptomi hieroglifák rejtélyére.) Egy békéscsabai és egy debreceni cég által forgalmazott szőke sör („o bere blondă pe care pună în ţirculaţie”) összetevői között még kukoricadara („cucuruz porumb”) is szerepel, minőségét megőrzi a doboz alján jelzett időpontig („Garanţia este scrise pe cutia pînă cînd este bun”), ha hűvös, napfénytől védett helyen („magazinaj local recse fără soare”) tartják.
A szöveg olvastán az első gondolatom az elismerésé: lám, a cég (vagy két cég) gondolt azokra a csak románul beszélő honfitársainkra, akik a román–magyar határ (hál’istennek ma már problémamentes) átlépése után sörrel mosnák le az út porát. Hát tudják, mit isznak, bár az arpă malată, például, szerintük „malţ de orzoaică” lenne. Sebaj, fő az udvariasság.
A második gondolatom: ha valaki nyilvános, és főleg számára idegen nyelvű feliratot helyez el valahol, mondjuk egy terméken, azt nézesse meg a nyelvet (szaknyelvet) biztosan birtokló szakemberrel. Ha nem teszi, akkor szegénységi bizonyítványt állít ki magáról. Bár sokszor szakember sem kellene, elég lenne egy-két átlagos járókelő véleményét kikérni. Azt ugyanis szinte mindenki tudja Arad megyében, hogy a tornyai határállomás túloldalon az első helység, 6 kilométerre, Battonya, az Arad megyei Pécska és Lippa (Lipova) testvérvárosa, és nem Battanya, ahogy a román oldalon a felirat évek óta hirdeti.
Hozzászólások