Élelmiszerfegyver

Tűrhetetlen, hogy Oroszország fegyverként használja az élelmiszert, szögezte le Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnök asszonya. Az Ukrajna elleni orosz invázió óta az élelmiszerárak jelentősen megemelkedtek, olyannyira, hogy 54 – főleg afrikai – országot az éhínség fenyegeti az orosz és ukrán gabonaszállítmányok elmaradása miatt.

Oroszország a nyugati szankciókat okolja a gabonaexport csökkenéséért, az EU viszont azt állítja, hogy a szankciók nem vonatkoznak az élelmiszerekre, arról nem is beszélve, hogy az orosz hajók amúgy is akadálytalanul szállíthatnak gabonát EU-n kívüli országokba.

Ukrajna helyzete sokkal bonyolultabb, keleti szomszédunk főleg tengeri úton exportálja gabonáját. Az orosz agresszió ellehetetlenítette a tengeri szállítást, alternatívát pedig nehéz találni egyhamar. Ukrajnának és EU-s szomszédjainak nincs akkora vasúti kapacitása, amely ekkora mennyiséget képes lenne elszállítani, a műszaki akadályokról nem is beszélve. Mivel Ukrajna vasútja széles nyomtávú, a lengyel, a szlovák, a magyar vagy a román határon teljes vasúti szerelvényeket kellene áthelyezni más nyomtávra. Belaruszon keresztül a balti államok kikötőiig széles nyomtávú a vasút (szovjet örökség), de Belarusz szintén EU-s szankciók alatt áll, Kijev pedig rosszban van északi szomszédjával, mert utóbbi átengedte területén az orosz csapatokat Ukrajna megtámadására. Az ukrajnai tárolókban 20 millió tonna gabona vár elszállításra, az idő nyomása fokozódik, néhány hónapon belül az új termést kellene elhelyezni ott. Ukrajna ugyanis a világ ötödik legnagyobb gabonatermelője, Oroszország pedig az első, a kettő együtt a világ gabonatermésének kb. 30%-t adja, mindkettő jelentős világpiaci szereplő e téren.

Akárcsak a cári időkben, amikor a mai Ukrajna nagy részét magába foglaló Oroszország a világ első számú gabonaexportőre volt. Rémséges kolhozrendszerével a Szovjetunió viszont képtelen volt ellátni önmagát, olyannyira, hogy az 1970-es 80-as években a világ legnagyobb gabonaimportőrévé vált. Amúgy Gorbacsov szerint ez volt a peresztrojka egyik legjelentősebb kiváltó oka. Az ideológiai kényszerzubbonytól megszabadulva, az immár különvált orosz és ukrán mezőgazdaság ismét jelentős teljesítményre képes.

Máshol is hasonló fordulat következett be, az orosz és ukrán gabona egyik legjelentősebb felvásárlója Egyiptom. Az az Egyiptom, amely az ókorban a Római Birodalom élelmiszerkamarája volt, s ahol a kedvező éghajlati körülmények révén évente háromszor aratnak! Mégsem képes ellátni saját szükségleteit. A népességrobbanás lehetetlenítette el: több évezredes történelme alatt Egyiptom lakossága csak kivételesen, rövid időszakokban haladta meg a 15 milliót, leginkább 10 millió körül forgott, a huszadik század második felében bekövetkezett népességrobbanás nyomán mára 100 milliósra emelkedett és tovább növekszik. Afrika legtöbb országában hasonló a helyzet, a kedvező természeti és éghajlati adottságok ellenére az élelmiszertermelés képtelen lépést tartani a népességrobbanással.

Nem alaptalan tehát az EU felvetése, hogy Oroszország fegyverként használja az élelmiszert. Saját exportja csökkentése és az ukrán export megakadályozásával Putyin éhínséget szándékszik előidézni az amúgy is nyomorúságos harmadik világban, ahonnan a nincstelenek még nagyobb számban indulnának el Európába. Az illegális migráció pedig komoly fenyegetés az EU számára, Brüsszel sosem tudta kezelni, sőt, jelentős politikai és országok közötti krízist eredményezett, és eredményezhet továbbra is.