Előtérben a politika

Fokozódó politikai feszültségek elé néz a Nyugati civilizáció 2024-ben, a választási szuper évben. Európában és az USA-ban is választásokra kerül sor idén, ezenkívül számos más országban is urnákhoz hívják a polgárokat. Ezért 2024 a politika évének tekinthető.

A világ figyelme mindenekelőtt a novemberi amerikai választásokra összpontosul. Az amerikai társadalom megosztottabb, mint valaha az utóbbi fél évszázadban, a tisztségben lévő Biden elnök hívei és a kihívó Trump támogatói is amolyan korszakos tragédiának tekintenék a másik fél győzelmét. A társadalmi polarizáció akkora méreteket öltött, hogy lényegében eltűntek a párbeszédet lehetővé tévő árnyalatok, a két tábor fekete-fehérben látja a helyzetet: vagyunk mi és ők, van igazság és hazugság, s nyilván mindkettő saját magát tekinti a végső igazság letéteményesének, a másikat pedig a megtestesült gonosznak. Elvileg az amerikai társadalom belső problémáiról volna szó, de mindez az egész világot is befolyásolja, az USA ugyanis a világ legjelentősebb hatalma, a Washingtonban hozott döntések nemcsak az amerikaiakat érintik. A balosabb demokraták például a hidegháború idején is elnézőbbek voltak az kommunizmussal szemben („békés egymás melletti élet doktrínája”), miközben a jobbos republikánusok hagyományosan keménykezű politikát folytattak Moszkvával szemben („a gonosz birodalma”). Az amerikai választás kimenetele az Ukrajnában és a Közel-Keleten zajló háborúk kimenetelét is befolyásolja, méghozzá lényegesen. Az USA azonban nemcsak politikai és katonai hatalmával játszik elsődleges szerepet a világporondon, gazdasági súlya is jelentős, a Fehér Ház gazdaságpolitikája is kihat az egész világra.

Európában is választások lesznek, júniusban a 27 EU-s tagország állampolgárai a következő Európai Parlament összetételéről döntenek. Az USA-ra jellemző társadalmi megosztottság a vén kontinensen is megfigyelhető, noha mérsékeltebb formában. A balliberálisok és a még balosabb zöldek hívei itt is ellenségnek tekintik a konzervatív jobboldaliakat és fordítva. Brüsszelben is nehéz közös nevezőt találni, főleg, hogy a társadalmakon belüli politikai-ideológiai ellenétek mellett a tagországok közötti, gyakran ugyanolyan éles ellentéteket is át kell hidalni valahogy. A júniusi választások után elkezdődik a politikai alku időszaka, az uniós intézmények vezetőtisztségeinek elosztása hónapokig eltart, az új Európai Bizottság alighanem csak az év végén kezdheti meg munkáját. Az EU globális súlya azonban meg sem közelíti az USA-t, az EU-s döntések inkább az uniós lakosságot érintik, illetve a csatlakozásra váró környékbeli országokat. Mert az EU bővítése az egyik legjelentősebb kihívás, az erről szóló álláspontok viszont igen eltérőek: egyes uniós tagországok Ukrajna és Moldova minél gyorsabb csatlakozását tekintik kiemelt célpontnak, mások inkább a már régóta várakozó balkáni országokat részesítenék előnyben, míg a francia–német tengely előbb az EU gyökeres megreformálását tekinti prioritásnak.

Mindezeken kívül számos európai országban további választások is lesznek: Magyarországon például önkormányzati választások, Romániában pedig parlamenti, államelnöki és helyhatósági választások. 

Egyszóval 2024 a politikai csatározások éve lesz, Washingtonban, Brüsszelben és a számos más európai fővárosban minden egyéb háttérbe szorul, a politika kerül reflektorfénybe.