Erdély, nem olyan édes hazám?!

Felerősödik a regionalizmus az erdélyi magyarság körében a transzilvanizmus rovására – derül ki a Bálványos Intézet legújabb kutatásából. A Nemzeti identitás és a Magyarországhoz való viszony az erdélyi magyarok körében című felmérés eredményeit szerdán ismertette Kolozsváron Kiss Tamás szociológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója, a Transylvania Inquiry társtulajdonosa, valamint Toró Tibor, a Sapientia EMTE oktatója, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója.

Az 1218 fős reprezentatív mintán készített kutatás szerint az erdélyi magyarok egyre kevésbé tekintik szülőföldjüknek Erdélyt, miközben a regionális (székelyföldi, partiumi, bánsági stb.) identitás erősödik.

Manapság az erdélyi magyarság kevesebb, mint fele, pontosabban 47%-a tekinti Erdélyt hazájának, és még kevesebb, 43%-a szülőföldnek. 12% Székelyföldet tekinti hazájának és 15% szülőföldjének. További 19% azt a települést, ahol él tekinti hazájának és 27% szülőföldjének. Romániát csupán 10% tekinti hazának és 5% szülőföldnek, egyéb kistérséget (pl. Kalotaszeg, Gyergyó, Barcaság) 5-5% tekinti hazának és szülőföldnek, míg a Kárpát-medencét 3-3% tekinti hazának és szülőföldnek egyaránt. Magyarországot csupán 2% tekinti hazának és 1% szülőföldnek.

Jelentősen változik az erdélyi magyarság identitása, a 2012 óta végzett hasonló közvélemény-kutatások szerint. Korábban az erdélyi magyarok 15%-a tekintette szűkebb régióját hazának, a június–júliusban papíralapon, személyesen lekérdezett felmérés szint az arány 37%-ra emelkedett. A regionális identitás erősödése valamennyi régió (Székelyföld, Partium, Bánság stb.) esetében kimutatható, még ha erősségét tekintve lehetnek is különbségek. Sőt, a regionális identitás is felaprózódik, még a Székelyföldön is, egyre inkább vallják magukat gyergyóinak, csíkinek vagy háromszékinek, mint egyszerűen székelyföldinek.

A jelenség igen meglepő a globalizáció és a növekvő mobilitás idején. Manapság sokkal több székely járt Erdély többi vidékén, sokkal több partiumi járt Székelyföldön stb. mint korábban. Számos személyes kapcsolat alakult ki, helyi közösségek vagy testvériskolák között, ami elvileg közelebb hozná egymáshoz az erdélyi magyarokat, és megerősítené a transzilvanizmust. A székely autonómia ügye is alább hagyott az utóbbi években, ami elvileg szintén az erdélyiségnek kedvezne. A felmérés azonban az ellenkezőjét mutatja ki, még Székelyföldön belül is, ahol hagyományosan erős volt az együvé tartozás érzése. Ráadásul szembe megy az erdélyi románság körében tapasztalható tendenciával, ahol a transzilvanizmus folyamatosan felerősödik.

Ugyanakkor a megkérdezettek óriási többsége, 89%-a úgy véli, hogy az erdélyi magyarság a magyar nemzet része, ami tartósnak bizonyul, az előző felmérések hasonló (87 és 90%) közötti arányt mutattak ki. Vagyis a nemzeti öntudat továbbra is roppant erős marad az erdélyi magyarság körében, még ha egyre kevesebben tekintik is magukat erdélyi magyaroknak, és egyre többen bihari, bánsági, csíki stb. magyarnak.