Horror-turizmus?

Nem mindenki örül a mostani szokatlanul meleg februári napoknak, ahogy az enyhe idei télnek sem.

A turisztika haszonélvezői a fejüket fogják: nincs hó, a hegyekben a síszezon szinte teljesen megbénult, a Prahova-völgyi szállodák, menedékházak és éttermek konganak az ürességtől.

Amit az állami költségvetés is meg fog érezni, még ha nem is olyan nagy mértékben, mint más országokban, ahol a turizmusból származó bevételek ingadozását nem kenik csak az időjárásra.

Különben is: Romániában a turizmusból való bevétel a bruttó nemzeti termék egy százalékát sem éri el, pedig természeti és egyéb adottságaink szerint ennek a tízszerese is lehetne, a hibát pedig nem a hóban, jégben, napfényben kellene keresni, hanem e fontos nemzetgazdasági ágazat tűsarkú politikájában.

Voltak, persze, elképzelések, álmok és tervek más fajták is, más irányú csodavárások.

Emlékezzünk csak vissza arra, hogy a Năstase-kormány idején milyen nagy volt a dobverés Drakula turisztikai szentté avatása tekintetében, maga a miniszterelnök is elővette bukszáját, hogy példát mutasson a tervezett Drakula-land részvényeinek megvásárlásában.

Vagy gondoljunk arra, hogy Konstanca polgármestere nincs egyedül annak az ötletének kivitelezésében, hogy a román tengerpartot legalábbis a szex-ipar és a kaszinó-ipar fellegvárává varázsolja, talált is ehhez már szép lányokat és dúsgazdag arab befektetőket.

Elhangzottak olyan elképzelések is, amelyek a külföldi turistáknak a Nép Házát, a parlament Ceauşescu ízlését tükröző, ízléstelen luxussal és felelőtlen rongyrázással berendezett termeit akarta mutogatni a nagy bevétel reményében.

Egy, az egész világon ismert tekintélyes brit lap különös módon sietett nemrég Romániába csalogatni a turistákat.

A Telgraph „A legelképesztőbb üdülő utat” javasolja Pillantás a vasfüggöny mögé címmel, amelyben azt állítja, hogy, bizonyos, számunkra csillagászati összegért a brit turistának alkalma lesz Brassótól (Románia) Tiraszpolig (Moldovai Köztársaság, szakadár Dnyeszteren túli terület) tanulmányozni a  kommunizmus hamarosan onnan is eltűnő maradványait, sőt, Brassóban még egy egykori 1987-es lázadóval is vacsorázhat.

Hát, itt állunk.

Turisztikában is az utolsó helyen.