Kánikula

Normal 0 false false false MicrosoftInternetExplorer4 Nem mondhatnánk, hogy soha nem látott, de azt feltétlenül, hogy igen nagy a kánikula, azaz a több napon keresztül tartó hatalmas hőség. Amely az emberek egy részét (azt, amelyik teheti) a strandokra, vízközelbe kergeti, a másik részét a lehetőség szerint bezsaluzott, befüggönyözött, esetleg légkondicionált, viszonylag hűvös szobában tartja.

A maradék, pláne akit végzete szabadtéri munkára kényszerít, szenved a hőségtől. 

A kánikula mifelénk a nyár közepén szokott előállni, leginkább július–augusztusban (ritkán előbb, még ritkábban utóbb pár napig), s az emberek nagy többsége szenved miatta, hiszen a lakásokban a hőség, általában, éjszakára is megmarad.

Hogy tartalmilag mi a kánikula, azt tudjuk, de honnan az elnevezés?

Ki gondolná, hogy egy csillagképből származik: A Nagy Kutya (Canis Maioris) csillagkép és az égbolt legfényesebb csillaga, a Szíriusz latin nevéből (Canicula, azaz „kiskutya”) származik. Ezekből pedig azért, mert a mediterráneumban a nyár (a sokszor nagyon meleg évszak) beköszönte a Sziriusz felkeltével esik egybe. Közép-Kelet-Európában erre még rátesz egy lapáttal, hogy az észak-afrikai, szaharai eredetű forró légtömegeket is erre veti sorsuk.

A Wikipédia szerint a magyarban a kánikula szó először a 16. században fordul elő „hő hónap” értelmezéssel. A latin szó más nyelvekbe is bekerült: az olaszban „canicola”, a franciában „canicule”. A németeknél a „Hundstage” (a hund jelentése kutya), az angoloknál a „dog days” (kutyanapok) jelenti a kánikulai napokat; ők a latin „dies caniculares” szókapcsolatot fordították le.

/* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Table Normal"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0in 5.4pt 0in 5.4pt; mso-para-margin:0in; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;}