Kipipálva

Még a süketek párbeszédének sem sikeredett államfőnk keddi konzultációs kísérlete a parlamenti pártokkal.

Az ellenzék – akárcsak az előző, október tizenegyedikei hasonló, sikertelen kezdeményezésénél – nem ment el a találkozóra, egyszerűen levegőnek nézve Băsescut.

A liberálisok azzal motiválták udvariatlan gesztusukat, hogy csak akkor hajlandók tárgyalni az államfővel, ha a napirendi pontok között a kormány leváltása is szerepel.

A szocialisták, és a velük szövetséges konzervatívok is megmagyarázták bizonyítványukat: nem hajlandók mihaszna áltárgyalásokkal fecsérelni az idejüket.

Így történt, hogy a beharangozott úgynevezett konzultáción csak a kormánykoalíció és az azt támogató pártok jelentek meg, a Liberális Demokrata Párt, az RMDSZ, az úgynevezett függetlenek (újabban Băsescu leghűségesebb, megalkuvó hívei) és a magyaron kívüli nemzeti kisebbségek képviselői, akik köztudottan mindig, minden körülmények között és minden áron a mindenkori kormány oldalán állnak.

Mit várhattunk volna egy ilyen félresikeredett konzultációtól, melyen a hatalom csak a saját hangját hallhatta, s közben azt mímelte, hogy az egész ország hangjára kíváncsi?

Semmit, pedig olyan létfontosságú témákat is meg kellett (volna) vitatni, mint a Nemzetközi Valutaalappal kapcsolatos jelenlegi helyzet, illetve az, hogy januárban újabb kölcsönt akar kérni Románia, az Európai Unió romániai értékelése, vagy a schengeni övezethez való csatlakozás kilátásai.

Ezúttal is megerősödött, ami régóta köztudott: Romániában minden a Cotroceni palotában dől el, nemcsak az ellenzéknek, de még a kormánynak és a parlamentnek is alig van szólásjoga.

Azt is megtudhattuk, hogy államfőnk visszaküldte a parlamentnek azt a nemrég „hibásan és tévedésből’ megszavazott törvényt, amely az élelmiszerek áfáját levitte volna öt százalékra, s azt írja elő, hogy a 2000 lej alatti nyugdíjakat nem lehet megadóztatni.

E családias légkörben az államfő azt is megengedte magának, hogy meghúzza a fő kormányzópárt fülét, s mérgező hatásúnak nevezze a jelenlegi kormánykoalíciót, amellyel nem az a baja, hogy újmutogatásra szavaz, hanem csak az, hogy oda sem figyel a szavazást irányító újakra.

A demokráciát mímelő konzultáció ezzel kipipálva, jöhet a következő.