Látogatás

Magyarország köztársasági elnökeként Schmitt Pál először jár Romániában. Kétnapos látogatásának programja üzenetértékű. Bukarestben csupán néhány órát töltött, ahol Băsescu elnökkel és Boc kormányfővel találkozott, s ittléte nagyobb részét Marosvásárhelynek, illetve Nagyváradnak szentelte, ahol az erdélyi magyarság képviselőivel találkozik.

A hangsúly-eltolódás sokatmondó: Magyarország államfője az erdélyi magyarsággal való kapcsolatnak is jelentőséget tulajdonít, nemcsak a két ország közötti viszonynak. Ez annál is jelentősebb, mivel elődeihez, Mádl Ferenchez és Sólyom Lászlóhoz képest, a Fidesz egyik meghatározó embereként Schmitt Pál sokkal inkább politikailag elkötelezettként került államfői tisztségbe. Látogatása tehát jobban tükrözi a budapesti politikai hatalom szemléletét, mint elődei esetében.

Budapesten pedig lényeges változás történt a tavaszi hatalomváltás nyomán a határon túli magyarsághoz való viszonyban. A jobboldali hatalom már az első hetekben elfogadtatta a kettős állampolgárságot, amit az istentelen-nemzettelen szocialista elődök és liberális partnereik körömszakadtig elleneztek.

Ezek után aligha meglepő, hogy az erdélyi magyarság bizalommal fogadja Magyarország magas rangú képviselőjét. Igaz, Kádárt is bizalommal fogadták a hetvenes évek elején, csakhogy az öröm pillanatokon belül szertefoszlott, amikor a vén bolsevik románul köszöntötte az akkoriban még jóformán színmagyar Marosvásárhely lakosait. Schmitt Pál aligha követi „példáját” és „nemzeti elkötelezettségét”, amikor az erdélyi magyarság képviselőivel találkozik.

Budapest számára ismét fontos az erdélyi magyarság szülőföldön való boldogulása, nemcsak a Bukaresttel való jó kapcsolat, mint korábban.

Végül is az erdélyi magyarság felkarolása nem zárja ki az utóbbit. Éppen ellenkezőleg, megerősíti, szilárdabb alapra helyezi a két ország közötti együttműködést.