Légi Schengen

Bizonyos feltételek mellett Ausztria hajlandó lenne elfogadni Románia és Bulgária részleges csatlakozását jövő nyártól a Schengen-övezethez, de csak a repülőtereket illetve. A szárazföldi csatlakozásról továbbra sem lehet szó, szögezte le az osztrák kormány.

Bukarest zokon vette, hogy tavaly Ausztria megvétózta csatlakozását az európai határellenőrzés nélküli övezethez, sőt, azóta is kitart álláspontja mellett. Az utóbbi hónapokban Bécsre jelentős nyomást gyakoroltak, nemcsak a pehelysúlyú Románia és a hasonló helyzetben lévő Bulgária, hanem a nehézsúlyú EU is, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnök asszonya többször is felszólította az osztrákokat, hogy fogadják már el végre Románia és Bulgária csatlakozását, s Scholz német kancellár is Bécsbe utazott a nyáron, hogy személyesen győzze meg osztrák kollégáját erről. Ausztria viszont hajthatatlan: jelenlegi formájában a Schengen övezet nem működik, amíg nem reformálják meg gyökeresen, tárgytalan annak kiterjesztéséről beszélni. Jobb Schengenre, nem nagyobb Schengenre volna szükség, az illegális migráció megfékezésére több határellenőrzésre lenne szükség, nem kevesebbre.

A Románia és Bulgária számára tett részleges engedmény amerikai nyomásra született, az Ukrajna elleni orosz agresszió nyomán az USA számára ugyanis felértékelődött a két kelet-európai ország stratégiai szerepe. 

Ausztria kezdettől fogva az illegális migrációra hivatkozott, amely idén a 2015-ös nagy hullámhoz hasonló méreteket ölt, több mint duplája a tavalyi évhez képest. Ausztria emiatt keménykedik, Bécsben megértették, hogy a Schengen-övezeten belüli szabad mozgás csakis a küldő határok megvédésével érhető el, különben belső ellenőrző pontokat kell felállítani, ahogy már többen meg is tették. Idén nem kevesebb, mint 10 ország vezetett be ideiglenes határellenőrzést a schengeni övezeten belül a fokozódó migráció megfékezésére. Egyesek immár a rendszer összeomlásáról beszélnek, csodálkozván, hogy Románia és Bulgária ennyire erőlteti a belépést.

Románia ugyanis még Ausztria beperelését is felvetette. Bukarest mit sem törődött Bécs érveivel és a globális képpel, konokul hangsúlyozta, hogy képes megvédeni a Schengen-övezet külső határait, Ausztriát vádolva minden problémáért.

A légi csatlakozáshoz kapcsolt feltételekkel Bécs visszadobta a labdát Brüsszelnek, Bukarestnek és Szófiának. Ahelyett, hogy mindenki Bécsre gyakoroljon nyomást, hadd gyakoroljanak nyomást egymásra. Például Románia és Bulgária Brüsszelre a külső schengeni határokra küldendő Frontex erők megháromszorozására és a bolgár–török, illetve román–szerb határokon felépítendő fizikai akadály (lényegében kerítés) ügyében, amit Brüsszel eddig nem volt hajlandó elfogadni, finanszírozni pedig még kevésbé. Illetve Brüsszel gyakoroljon nyomást Romániára és Bulgáriára az Ausztriában lévő – főleg szír és afgán – illegális migránsok egy részének átvételére. Bécs amolyan ízelítőt ajánl a románoknak és a bolgároknak abból, amivel ő régóta bajlódik. Bulgária nyomban elutasította Bécs feltételeit, különösképpen a migránsok átvételéről szólókat, Románia óvatosabban reagált, a migráns-befogadás azonban Bukarestben is kényes téma. 

Eddig Bécs amolyan nyomásgyakorló eszköznek használta fel Romániát és Bulgáriát az EU-s migránspolitika drasztikus megreformálására. Most a labda a román, bolgár, illetve az EU-s térfeleken pattog. Ha Bukarest és Szófia ráveszi Brüsszelt az első két feltétel, Brüsszel pedig utóbbiakat a harmadik feltétel teljesítésére, Bécs hajlandó részleges engedményekre. Kérdéses azonban, hogy sikerül-e meggyőzni egymást a keserű pilulák lenyelésére?