Bár a nagy előkészületek után megült nemzeti ünnepen nem jutott éppen mindenkinek az ingyen csülkös babból, mititéjből, fánkból, töltött káposztából, amelyekért igencsak nagy volt a tülekedés, azért honfitársaink nagyon nem panaszkodhatnak, mert mégiscsak pompás december elseje volt, katonai és politikus-parádékkal, ellenzéki program-bemutatással, ingyenkoncertekkel, díszkivilágítással stb. stb.
Két-három napig Európa gondjai kissé háttérbe szorultak, pedig azok még tán a hazaiaknál is nagyobbak. Közben eltelt néhány az Európai Bizottság pénzügyi biztosa szerint az EU-ra december 9-ig váró kritikus napokból, az újabb csúcsig. Ám ezeket a napokat nem elég egyszerűen átvészelni, mert magától nem múlik el az Uniót fenyegető veszély: addig válaszokat kell kidolgozni a mind fenyegetőbb válságra, hogy az újabb csúcs konkrét és tartós változtatások kiindulópontja lehessen, hogy az EU némi bizakodással tölthesse majd a karácsonyt, s ne kezdje olyan félelmek között 2012-őt, mint amilyenben az idei év második felét töltötte. Az EU vezető hatalmainak képviselői alapvető változások, szerződésmódosítások szükségességéről beszélnek, amelyek újragondolnák és megreformálnák az Uniót. A Brüsszelben egymást érő tárgyalások pénzügyi tűzfalakról, eurókötvényekről, a bankok feltőkésítéséről stb. már kevésnek látszanak, mint ahogy a rendelkezésre álló belső eszközök is. Az Európai Pénzügyi Stabilitási Alapot (EFSF) nem sikerült a tervezettre bővíteni, Németországnak komoly (érthető) fenntartásai és a közös pénzügyi politika kialakítására és végrehajtására vonatkozó igényei vannak. A nehéz pillanatokban ugyan a világ legnagyobb központi bankjai közül hat – az amerikai, az európai, a brit, a kanadai, a svájci és a japán – olcsó dollárt kínált fel a bajba jutott európai bankoknak, lélegzetvételhez juttatva azokat, sőt, a kínai jegybank is – évek óta először – kedvező döntést hozott. Az eurózóna válságának mélyülése, esetleges bedőlése ugyanis mindenkinek rossz lenne.
Csütörtökön egyébként megszavazták az EU jövő évi, 129,1 milliárdos költségvetését – ez a 2011-eshez képest 1,86 százalékkal több –, amiből kohéziós kiadásokra majdnem 44 milliárd jut. Ennyire lehet pályázni…
Hozzászólások