Még egy érv, amiért el kell menni szavazni

Akik figyelemmel kísérik a december 9-ei parlamenti választásokról szóló híreket, bizonyosan feltették a kérdést, miért állítják legfelsőbb szinten is, másrészről sem tagadják, hogy a jelenlegi létszámhoz viszonyítva, növekedni fog a parlamenti képviselők száma. 

Megvizsgálva a 2012 decemberében történő parlamenti választásokat szabályozó törvényt, a válasz egyértelmű, ténylegesen tartalmaz olyan új előírásokat melyek a képvislők számának a növekedéséhez vezetnek.

Tételesen a törvény 48., a választások eredményeinek megállapításáról szóló cikkelyének (15) bekezdéséről van szó, mely a következőképen rendelkezik:

Abban az esetben ha egy választókerületben (ismeretes ezeket megyénként alakítják ki = circumscripţie electorală judeţeană), miután megvolt a mandátumok mindkét fordulóban történő elosztása (az első fordulóban kapják meg a madátumokat akik a szavazatok egyszerű többségét szerezték meg, a második fordulóban a megmaradt, fel nem használt szavazatok alapján osztják el az első fordulóból maradt mandátumokat) van olyan a választásban résztvevő és az országosan megállapított küszöböt átlépő párt mely nem kapott mandátumot, de a választókerületben, a mandátum elosztás két fordulójában fel nem használt szavazatainak a száma nagyobb mint a megyei szinten megállapított választási hányados (coeficient electoral), akkor a szóbanforgó pártnak joga van annyi az eredetileg megszabott mandátumok számán felüli mandátumra ahányszor a választási hányados belefér az elnyert és fel nem használt szavazatok számába.

Ezt a mandátum szerzési lehetőséget az alábbiakban próbálom részletesebben megmagyarázni:

Először is egy pontosítás: „pót”mandátumra csak azoknak a pártoknak van jogosultsága, akik országos viszonylatban átlépték a választási küszöböt, akár a szavazatok több mint 5%-nak megszerzésével, vagy a képviselő ház esetében 6, a szenátus esetében 3 kollégiumban megszerezték a legtöbb szavazatot. Tehát nem igaz az az állítás, sajnos ez több médiában megjelent, hogy a többlet mandátum megszerzésének a lehetősége a kicsi, „zseb” pártoknak ad mandátumszerzési lehetőséget.

Ismeretes a választási törvény az egyéni választási kollégiumok (colegiu uninominal) létrehozásához szükséges lehetséges szavazatok számát átlagban, a képviselőház esetében 70 000-ben, a szenátus esetében 160 000-ben állapítja meg, de azt is megszabja, hogy egy megyében nem lehet kevesebb, mint 4 képviselői, illetve 2 szenátusi kollégium. Azt is tudnunk kell a kollégiumok számát még a 2002-ben végzett népszámlálás adatai alapján állapították meg és ezek nagyságát nem csökkentették az új népszámlálás adatai alapján.

Amint említettem a „pót”mandátumok megszerzése akkor lehetséges, amikor a mandátumok elosztása után maradt fel nem használt szavazatok száma meghaladja a választási hányadó értékét. A választási hányadó értéke egyenlő a megyei választókerületben a küszöböt átlépő pártok által megszerzett érvényes szavazatok számának a kollégiumok száma elosztása alapján kiszámított nagyságrenddel. Például ha megyei szinten a parlamentbe bejutott pártokra leadott érvényes szavcazatok száma 150 000 és a kollégiumoké 6 akkor a megyei választási hányadó 150 000 : 6 = 25 000. Amennyiben egy parlamentbe bejutott pártnak, a mandátumok elosztása után maradt 25 001 vagy ennél több fel nem használt szavazata, akkor joga van 1, az eredetileg megállapított 6 mandátum feletti „pót”mandátumra abban a kollégiumban ahol az illető párt a legtöbb fel nem használt szavazatot szerezte.

Meggyőződésem és nem hiszem, hogy tévedek, a választási törvénynek ezt a kiegészítését elsősorban azért hozták, hogy Hargita és Kovászna megyében meg legyen a lehetősége annak, hogy a parlamentbe bejutott román pártok legalább egyike mandátumhoz jusson még akkor is, ha a mandátumok elosztásának két fordulója után sem voltak jogosultak mandátumra.

Ugyanakkor, véleményem szerint, mandátumhoz juttathatja a szórvány megyék magyarságát is sőt azokban a megyékben is ahol a mandátumok elosztása után megmaradt fel nem használt szavazatok száma meghaladja a megyei választókerület szintjén kiszámított választási hányadó értékét. Megerősíti ezt a véleményemet az is, hogy a választási hányadó értéke jelentősen csökkenhet tekintettel arra, hogy az előrejelzések szerint a választásban való részvételi arány alacsony lesz (egyesek 45% alá becsülik), valamint, hogy a nagyszámú szavazatot fog elvonni a hányados kiszámításánál a parlamentbe be nem jutott pártokra, illetve a függetlenként induló jelöltekre leadott szavazatok száma.

Természetesen a „pót”mandátumok megszerzésének elsődleges feltétele, hogy a magyarság minél nagyobb, a többség arányát meghaladó mértékben menjen el szavazni és a parlamentbe bztosan bejutó RMDSZ-re adja a szavazatát. A fentiekből az is kiderül, a választási törvény adta új lehetőség szempontjából is, mérhetelen károkat okoz közösségünk számára az a tény, hogy ezúttal két párt versenyez a létszámában megcsökkent magyarság szavazataiért.

Czédly József