Mit érdemel a későn jövő?!

Az évek során minden bizonnyal sok olvasónk kapott telefonos meghívást mindenféle egészségügyi előadásra, egészségügyi termékbemutatóra, melyek a pozitívumok mellett nem mentesek a negatívumoktól sem.

Az ilyesmire specializálódott cégek természetesen az idősebb korosztály tagjait vették és veszik célba ma is, mert ők azok, akik koruk előre haladásával egyre több egészségügyi problémával küszködnek (magas vérnyomás, reuma, izületi bántalmak, szívproblémák stb.). E meghívások java része nem is eredménytelen, hisz ki az, aki nem szeretne egészségesebben élni, nem szeretné elkerülni a betegségeket?! Ilyen ember aligha akad! 

Még azt is elnézik a „nagy tudású” előadónak, hogy hárompercenként „Értik, amit mondtam?” kérdéssel szakítja meg saját beszédét, ami nyilvánvalóvá teszi, hogy kételkedik hallgatóságának értelmi képességeiben. S a közbe ékelt, figyelmetlen elemisták ráncba szedésénél használt rendre utasításokat sem veszik a szívükre. (Még mentegetik is: – Elfáradt szegény! )

Eleinte mindenki nagy érdeklődéssel követte az orvosi-egészségügyi termékek gyógyító – már-már csodatevő – hatását bizonygató előadásokat, e termékek bemutatását is (ami a rendezvények tulajdonképpeni célja, bár újabban, a reklamációk hatására ez lekerült a napirendről, burkoltabb formát öltött!). Sőt, hitelt is adtak az elhangzottaknak. Hisz olyan jó volt elhinni, hogy az ilyen-olyan elektromos, mágneses párna, takaró, lepedő, ilyen-olyan készülék megoldja egészségügyi problémáikat, kigyógyítja őket idült reumájukból, csökkenti a vér koleszterin vagy cukorszintjét, szabályozza rendetlenkedő szívműködésüket, vérnyomásukat…

Az előadótermek rendszerint megtelnek, hisz a szervezők semmit sem bíznak a véletlenre. Mindig több embert hívnak meg, mint ahányan a teremben elférnek. Olyannyira, hogy azokat, akik 2-3 percet késnek, már be sem engedik. Ez történt hétfőn délután is a Continentál Szálloda Fórum termében meghirdetett előadáson. Az idős házaspár – régi kedves kolléga, olvasó – a lépcsőmászástól még mindig reszkető térdekkel (pedig nagyon lassan, óvatosan vette a fokokat, ám a pár másodperces pihenés is hozzájárult a késéshez), tehetetlenül álldogált a: – Már megkezdődött az egészségfelmérés! szavakkal, orrukra csapott ajtó előtt, pedig a teremben volt még két-három üres szék. Majd a résnyire megnyitott ajtóban ismét feltűnt a kérlelhetetlen férfiarc: – Jöjjenek az esti előadásra, de pontosak legyenek ám – csattant az utasítás.

Ám sem a házaspár, sem a szintén 2-3 percet késett idősebb hölgy nem tért vissza. Elegük lett a rideg, arrogáns fogadtatásból, s már a 300 lej értékű ingyenes rezonanciás mérés (magneto rezonanciás testelemzés!) iránti érdeklődésük is jócskán megcsappant. Én speciel arra mégiscsak kíváncsi lennék, hogy a másfél-két órás programból vajon hány másodperc jut egyetlen rezonanciamérésre, s egyáltalán a hallgatóság minden tagja sorra kerül-e ennyi idő alatt? S vajon a mérés eredménye mennyire mérvadó, mennyire mutatja ki a páciens szervezetében felmerülő rejtett problémákat?!