Precedensijedelem

Nem az elmúlt hét zsúfolt belpolitikai eseményei miatt hallgatta el szinte teljesen a hazai többségi sajtó (kormánypárti, ellenzéki és bulvár egyaránt), hogy Gagauzia baskanja, azaz kormányzója „persona non gratanak” nyilvánította államfőnket.

Történt ez azután, miután Băsescu elnök Brüsszelben az Európai Parlament elnökével tárgyalt, majd a hazai diplomácia vezetőivel találkozva hangsúlyozottan tért ki az államilag Románia testvérének tartott Moldovai Köztársasággal kapcsolatos néhány kényes kérdésre.

Mert hisz már maga a gagauz autonómia is kényes kérdés a Prut innenső felén.

Olyan téma, amelyet elhallgatnak, amelyről nem ildomos, sőt, egyenesen veszélyes lehet beszélni a még nagyobb Romániáról álmodozó országban.

Nem véletlen, hogy az átlagos román állampolgárnak fogalma sincs arról, hogy a testvéri Moldovai Köztársaság, amelyet Románia saját területéhez szeretne csatolni, vagy visszacsatolni, még 2004-ben autonómiát biztosított a török eredetű gagauz lakosságnak, pedig létszámuk csupán mintegy tizede az erdélyi magyarságnak.

De azért fővárosukban, a kis Komrátban, még multikulturális egyetem is működhet, ahol orosz, gagauz és román, illetve, ahogy ott mondják, moldáv nyelven is oktatnak, ez utóbbi többek között bukaresti anyagi és szellemi támogatással is történik.

Nos, a gagauz kormányzó felháborodását az váltotta ki, hogy Băsescu elnök Brüsszelben úgymond figyelmeztette az Európai Uniót a gagauz és Dnyeszteren túli szeparatista terület kockázataira, a diplomatáknak pedig azt mondta, hogy e veszélyeket érzékelve a román külpolitika nem maradhat politikailag közömbös.

E kényes kérdés azzal vált aktuálissá, hogy február másodikán Gagauziában népszavazást tartanak arról, hogy önálló állammá váljon-e az autonóm tartomány, ha a Moldovai Köztársaság lemond függetlenségéről, és csatlakozik Romániához.

A jelenkori világ politikai eseményeiben Băsescunál járatosabb bukaresti politikusok csak fél szájjal beszélnek e kényes kérdésekről, s arra figyelmezetik a felelőtlen nacionalista álmodozókat, hogy lassabban a testtel, hisz a két ország házasságához mindkét félnek igent kell mondania, meg arra is, hogy egy ilyen házasság máris két nemkívánatos gyermeket is hozna magával: a gagauz autonómiát, s a Dnyeszteren túlit, amelynek még szélesebb körű jogokat ígérnek.