Sínváltás

Új sínekre fordul Románia mozdonya a vasárnapi választások eredményeként.

Az, hogy e sínek jobbak lesznek-e, mint az eddigiek, még nem lehet tudni, ebben még csak reménykedhetünk, hisz ezeken is megvan a kisiklás veszélye. Az már világossá vált a lakosság elsöprő többségének voksa alapján ország-világ (az Európai Unió számára) is, hogy a Băsescu-rezsimnek vége, még akkor is, ha elnökünk jó másfél évig még a Cotroceni-palotában maradhat.

Előfordulhat, persze, az is, hogy a mindig kiszámíthatatlan Băsescu előbb-utóbb talál magának egy ravaszul kigondolt egérutat ahhoz, hogy viszonylag elegánsan távozhasson, ez is benne van a pakliban, egy hozzá hasonló pókerjátékostól ez sem lenne meglepő.

Egyelőre azonban még kényszerhelyzetbe van: le kell nyelnie a békát, erre már az Európai Unióból érkező hangok is figyelmeztették, mihamarabb ki kell jelölnie a miniszterelnököt, nevezetesen azt a személyt, akiről eddig azt mondta, hogy soha sem fogja kijelölni, mert hazug, szellemi tolvaj, éretlen, nem képviseli a nemzeti érdekeket.

Más kérdés az, hogy jelenlegi és új miniszterelnökünk, Victor Ponta meg tud-e majd felelni azok várakozásainak, akik szövetségére szavaztak, s a magyarokénak is, hiszen következő négyéves kormányzása idején a mi támogatásunkra is számít, a mi támogatásunkra is szüksége lesz.

Mégpedig igen hamar, az új alkotmány módosításánál és az ország új területi felosztásánál mindenképpen, de azért is, hogy nemzetiségi politikája szalonképes maradhasson az Európai Unióban.

Az a gyanúnk azonban, hogy a bukaresti-oltyán Pontának, akárcsak koalíciós társának, a tulceai származású Antonescunak is nagyon alacsonyak az ismereteik Erdélyről és az erdélyi magyarokról, eddigi ezzel kapcsolatos politikai tapasztalataik is hiányosak.

Ami még pótolható ugyan, de nem azonnal.

Mindkét politikusnak sokat kell meg tanulnia ahhoz, hogy Románia mozdonya elkerülje a további kisiklásokat, előre, s ne hátrafelé menjen.

Ezekben a nehéz, válságos időkben nem az a kérdés, hogy balliberálisnak vagy jobboldalinak nevezi-e magát egy hatalom, hisz a látszat úgy is gyakran csal, hanem az, hogy mennyire kompetens, s milyen mértékben tud megszabadulni a múlt béklyóitól és a mindent megfertőzött korrupciótól.

Ha Brüsszel előrehaladást tapasztal, pénzt is bőven kiutal majd, hogy felzárkózhassunk a fejlettebb országokhoz.

Akikhez mi, erdélyiek, mindig odatartoztunk.