Szentképek?

Amióta olykor nagyhalak is kerülnek a rendfenntartó erők és igazságszolgáltatás elé, egyre gyakrabban merül fel a polgárban a gyanú, hogy a szent korrupcióellenes háló lyukain éppen a legérintettebbek esnek ki, a halászok nem is igazi halászok, csak politikai szemfényvesztők.

Nehéz, persze eldönteni, hogy mikor van szó valóban politikai boszorkányüldözésről vagy zsarolásról – ezt gyakran maguk az érintettek sem tudják –, és mikor próbálják annak beállítani a közvélemény előtt.

Jó példa erre Adrian Severin története, amely újabb epizóddal gyarapodott: a volt külügyminiszter, az Európai Parlament (elzavart) tagja hétfőn kénytelen volt újabb magyarázatokat adni a korrupcióellenes hatóság előtt, s hiába minden európai bizonyíték törvénytelen lobbizására, besározott kezére, a mi megtévedt politikusunk továbbra is azt hajtogatja, hogy tiszta a lelkiismerete, őt csak politikailag akarják kicsinálni.

De még találóbb példa Románia másik (volt) EU-képviselője, Gigi Becali börtönre ítélt úr legújabb esete.

Amely azt is megmutatja, hogy miként próbálnak valóságos szentet fabrikálni egy közönséges bűnözőből, hiszen a bárdolatlan juhászlegény még akkor is közönséges bűnöző, ha egykor az államfő cimborája volt, s vagyona olyan mesés, hogy egyik sztár-védőügyvédje egy korábbi igazságügyi miniszter, aki szerint jobb, becsületesebb, keresztényebb ember nincs még olyan e kerek világon, mint a futballbirodalmat és templomokat építő jótékonykodó védence.

E hét elején Gigi úr egy ezer eurós történettel került ismét az újságok címoldalára. E mese egyik változata szerint a börtönben viselt nadrágja zsebében véletlenül talált két ötszázasról Becali nem tudott, becsületesen értesítette is erről az őröket, a másik verzió szerint valakik a nadrágja zsebébe csempészték a valutát, hogy rosszat tegyenek ennek a szent embernek, akinek nem börtönben, hanem katedrálisok szentképein lenne a helye.

Nincsenek kétségeink arról, hogy akadnak majd jó piktorok egy ilyen jól megfizetett freskóhoz is, elvégre, ha a híres egykori tornászlányból, Nadia Comaniciból lehetett szentkép egy tengerparti templomban, miért ne lehetne az szent juhászunkból is, aki most éppen teológiát tanul a rácsok mögött, s könyvet is akar írni szent idézetekkel.

Tessék nyomon követni: kiket állítanak Romániában az ifjúság elé példaképeknek.