Trump-korszak

Írta:
2025. január 21. 16:40 (kedd) /

Gyászhangulat uralkodik Nyugat-Európa balliberális köreiben Trump második elnöki mandátuma kapcsán. Kelet-Európában ellenben sokan reménykedve tekintenek a jövőre, jobboldali körökben pedig kimondottan örvendenek. Budapesten például szabadtéri ünnepséget rendeztek beiktatása alkalmával, az anyaországban széleskörű reménnyel fogadták a markánsan jobboldali elnök visszatérését a Fehér Házba.

Politikai téren borítékolható a kétoldalú viszony javulása, az új republikánus adminisztráció és a magyar kormány ideológiailag egy húron pendül, az elnök szemében és a republikánusok körében Orbán Viktor nagy tiszteletnek örvend, sokan példának tekintik. E téren négyéves mézeshetek körvonalazódnak Budapest és Washington viszonyában, sőt, az sem kizárt, hogy a Fehér Ház nyomást gyakorol Brüsszelre az ideológiailag túlfűtött balliberális ámokfutás megfékezésére. Sokan ugyanis világméretű rendszerváltást remélnek, s Elon Musk, az új elnök jobb keze is erre utalt.

Trump beiktatási beszédében és első intézkedéseiben az illegális migráció és a genderőrület megállítására („no migration, no gender”) helyezte a hangsúlyt. Végül is Orbán politikája is a „no migration, no gender, no war” pilléreken alapszik.

Az ukrajnai háborút („no war”) illetően már nem olyan tiszta a kép, Trump számára is világos, hogy 24 órán belül képtelen lezárni. Beiktatása után a Fehér Házban újságírók előtt azt mondta, hogy Zelenszkij kész megállapodást kötni, de nem tudja, hogy Putyin is nyitott-e erre. „Remélem, hogy megegyezést akar. Megállapodást kell kötnie, különben tönkreteszi Oroszországot. Kínlódnak, legtöbben azt hitték, hogy ez a háború egy héten belül véget ér, de három éve tart. Nem áll jól a szénájuk” – jegyezte meg az új amerikai elnök. Szerinte Oroszország közel egymillió katonát áldozott fel – az ország virágát –, s noha van még húsdarálóba küldendő embertartaléka, „nem így kell egy országot irányítani”. Az Oroszország elleni szankciók érvényben maradnak, amíg Moszkva nem hajlandó békét kötni, szögezte le Trump az ovális irodában.

Ez sem meglepő, hiszen már első mandátumában, békeidőben is szankciókat vezetett be az orosz energia ellen, durván kikelve Európa orosz gáz- és kőolaj vásárlása miatt. „Amerika az első” politikája ugyanis mindenekelőtt Kína visszaszorítását és az USA megerősítését célozza, akár kereskedelmi háborúk árán is. Nemcsak Kínával, hanem az EU-val is! A régi-új elnök elvárja európai szövetségeseitől, hogy az amerikai gazdasági kapcsolatokat helyezzék előtérbe, ha már az USA biztosítja védelmüket. E téren inkább fekete felhőkre lehet számítani, mivel Magyarország gazdasági semlegességet célzó politikája kínai beruházásokra és orosz energiaimportra épül, ami könnyen vörös posztóvá válhat Trump szemében. Arról nem is beszélve, hogy elvárná az európai NATO-tagoktól, hogy 5%-ra emeljék védelmi kiadásaikat, amikor a jelenlegi 2%-os szintet is csak nagy nehezen érték el, s azt sem minden ország. A drasztikus növelés komoly terhet róna az európai országokra, ezzel Európában mindenki tisztában van, politikai színezettől függetlenül, Orbán szavaival „tüdőn lőné” a magyar gazdaságot.

A helyzet tehát fölöttébb összetett. A második Trump-korszak jelentős ideológiai változást hozhat, ami Európát is magával sodorhatja. Az új elnök prioritása azonban egyértelműen az USA, annak érdekeit érvényesíti könyörtelenül, akár szövetségesei kárára is.

Hozzászólások(1 db)

hollai küldte be 2025. 01. 21., k – 20:24 időpontban

Tökéletes elemzés, erről írtam a napokban.. Ez olyan, "egyik szemem sír, a másik nevet"
Sajnos nem ideológiákból élünk-- Kínai kapcsolatainkat nem tapsolja Trump, és ez rontja a jó viszonyt. Az 5 % pedig katasztrófa