Újesztendő

„Újesztendő, vígságszerző, most kezd újulni…”

Ma, szabadnap lévén, már fél lábbal az új esztendőben járunk, hogy éjfélkor a másikkal is átlépjünk 2012-be. Lehetőleg jó kedvvel, kötelező, esetleg csak magunkra erőltetett vidámsággal, feledni igyekezvén az elmúlt évbeli bajokat, bánatokat, pezsgővel, borral koccintva, a következő évi szebb jövőben reménykedve.

Az optimizmust, szerencsére, nem, vagy csak nagyon nehezen lehet kiirtani az emberekből. Akik, hál’Istennek, bíznak benne, hogy a rosszra csak jobb jöhet.

Reménykedjünk hát, hogy 2012 nem a világvégét hozza, mint a maja naptár avatatlan értelmezői jövendölik – elvégre túléltünk már csak a múlt század közepétől úgy két tucat bejelentett világvégét –, hogy nem dől össze a nagy erőfeszítéssel létrehozott Európai Unió – ami számunkra is katasztrófát jelentene –, hogy Románia a jó úton halad majd a hosszantartó válságból való kilábalásban, hogy végre valamicskével jobban élünk, mint tavaly, tavalyelőtt, hogy belépünk a világot még jobban kinyitó Schengen-övezetbe, hogy a magyarság fogyása megáll, sőt, számbelileg gyarapodni kezd, és az irracionális széthúzás helyébe a felelősségteljes együttműködés lép…

Óhajainkat az új esztendő küszöbén a végtelenségig sorolhatnánk, de hogy mi teljesül belőlük, annak számbavételére legalább egy esztendőt kell várnunk. Abban nyilván csak a felelőtlenül optimista kevesek vagy a valós helyzetet nem ismerők bízhatnak, hogy 2012 gyökeresen pozitív fordulatot hozhat. Bizonyos, hogy nem nézünk könnyű év elé, de az is, hogy sorsunk alakulásában sok minden rajtunk múlik, és nagyon fontos, hogy ne hagyjuk magunkra telepedni az „úgysem tehetünk semmit” bénító érzését. Jövőre, a választások évében, igyekezzünk jól, de legalábbis jobban megválasztani vezetőinket, képviselőinket, hogy aztán ne kelljen a következő esztendőkben kiábrándultan elfordulnunk tőlük. Próbáljunk úgy élni, úgy cselekedni, viselkedni embertársainkkal, hogy utólag ne legyen lelkifurdalásunk, ne kelljen magunknak szemrehányást tennünk. Legyünk, ha lehet, legalább egy kicsikét türelmesebbek, megértőbbek, jobbak lenni, mint az elmúlt esztendőben. Nem könnyű, de talán nem is lehetetlen. Erre a szándékra koccintsunk éjfélkor.