Ujjlenyomat

A románok és bolgárok idén január elsejétől várt – de egyelőre legalábbis elmaradt – nyugati masszív bevándorlási hullámának kapcsán nemzetközi botrány robbant ki. 

Egyes nyugati politikusok ugyanis nyíltan kimondták véleményüket, nevezetesen hogy a Németországba érkezők egy része nem dolgozni, hanem a társadalmi segélyekért (magyarán: élősködni) megy oda, s ezek elé valahogyan korlátokat kellene állítani.

Elmar Brok, az Európai Parlament külpolitikai bizottságának elnöke azt nyilatkozta a múlt hét végén a Bild c. napilapnak – és nyilván villámgyorsan elterjedt a hír –, hogy „azokat a bevándorlókat, akik csak a Hartv IV (munkanélküli segély), a gyermeknevelési támogatás és az egészségbiztosítás miatt jönnek, sürgősen vissza kell küldeni oda, ahonnan jöttek. Meggátolandó többszöri visszatérésüket, ujjlenyomatok vételére kell gondolnunk”.

A nyilatkozat kapcsán Brokot, aki Angela Merker kancellár pártjának, a Kereszténydemokrata Uniónak (CDU) a tagja, pártja berkeiből is bírálták, nem beszélve a román oldalról jött támadásokról. A CDU alelnöke szerint, például, Brok kijelentése „nincs összhangban egy nyitott Európával”, egy másik tisztségviselő szerint Brok ötlete abszurdum, de van olyan nyilatkozó is, más pártból, aki egyszerűen populizmusnak minősíti a véleményt.

Egyelőre tehát Németországban nincs ujjlenyomat-vétel, amely a segély reményében odautazókat másodszori-többszöri visszatérésük után csalhatatlanul leleplezné.

Egyébként, a német szövetségi munkaerő-foglalkoztató ügynökség adatai szerint, a 2012 szeptembere–2013 augusztusa között Romániából és Bulgáriából érkezettek számára a szövetségi munkasegély-alap 0,6 százalékát osztották ki, ami konkrét számokban 172 millió eurót tesz ki.

No de mi lesz akkor, kérdezzük, ha idén április elsejétől (nem áprilisi tréfa!) elkezdik Romániában az új, biometrikus személyazonossági kibocsátását? Kissé le vagyunk ugyan maradva az ügyben, mint általában mindenben (Magyarország, például, az uniós előírásoknak megfelelően, 2009. júniusának végétől már csak újfajta útleveleket ad ki, és nem az első volt a bevezetésében), de ami késik, nem múlik. Az új román személyazonossági olyan csipet tartalmaz majd, amelyen az ujjlenyomat is ott lesz (két kéz azonos ujjáról), az egyéb biztonsági elemeken kívül.

Ami gond a Nyugat számára, hogy mindez még a jövő zenéje – másfél év is eltelhet április elsejétől forgalomba helyezéséig –, annyi pedig, mondjuk Németország számára, már túl sok, hiszen azonnali, most alkalmazható megoldást vár. Ezen túlmenően: a biometrikus személyazonossági április elsejétől nem is lesz kötelező, csak az kéri, aki akarja.

A külföldre segélyért távozó, fogadjunk, biztosan nem akarja majd.