Ivo Sanadert, Horvátország volt kormányfőjét letartóztatták a minap, s a horvát ügyészség 15 éves börtönbüntetést kért ellene. Korrupciógyanúért. Néhány nappal később ukrán kollégája, Julia Tyimosenko került házi őrizetbe. Szintén korrupciógyanúért és hatalmi visszaélésért.
Másoknál tehát lehet, még ha nem is EU-tagok. Romániában viszont nem. Ezekkel szinte egy időben a bukaresti parlament ismét védőfalat emelt egy korrupciógyanús politikus köré. Ez esetben Monica Iacob-Ridzi köré, s a védőfalat nem a PSD és a PNL emelte, mint korábban Adrian Năstase esetében, hanem a PD-L. Ami súlyosabb is, hiszen a PSD soha sem kovácsolt magának erélyt korrupcióellenességből és erkölcsösségből.
Ellenben a PD-L az erkölcs és a korrupcióellenesség bajnokaként lépett fel. Ridzi ügyében viszont ugyanúgy cselekedett, mint a hasonló tettekért kritizált ellenfelei, végképp eljátszva maradék hitelességét is. Hiába vannak soraik között olyan személyiségek, mint Monica Macovei, vagy Cezar Preda, ha azok háttérbe szorulnak, s a PD-L visszautasítja tisztító elképzeléseiket. Immár az államelnökvéleménye sem számít, aki nyomatékosan kérte, hogy engedélyezzék a DNA-nyomozás kiterjesztését Ridzi ellen, s kemény szavakkal kritizálta a PD-L-t a védőfal miatt.
Míg Horvátország – és bizonyos fenntartásokkal – Ukrajna konkrét lépéseket tesz a törvényesség uralma irányába, a politikum megtisztításáért, Romániában a parlamenti pártok mindent megtesznek ez ellen, nehogy akárcsak hajszála is meggörbülhessen korrupcióval gyanúsított politikusnak. Fordított szerepben ugyan, a pártok ismét bebizonyították, hogy Brüsszel nemhiába tekinti rendszeresen a féléves országjelentésekben a parlamentet és a Legfelsőbb Bírói Tanácsot (CSM) a korrupcióellenesség kerékkötőinek.
Hozzáállásával a PD-L Románia Schengeni övezethez való csatlakozását is megtorpedózhatja, hiszen a nyugatiak nyíltan a korrupció elleni küzdelem fellendüléséhez kötik a csatlakozást.
De mit számít az ország érdeke a magánérdekek mellett a politikum számára!
Hozzászólások