EU-támogatást a farmereknek

Alda Adam agronómust, az aradi Mezőgazdasági Kamara igazgatóját abból az alkalomból kerestük meg, hogy az általa vezetett intézmény február 1-jétől a megyei tanács hatásköréből a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium alárendeltségébe került. Történt mindez egy hányatott előélet után, ugyanis 1999-ben a 676/1999. törvény alapján létrehozták az Országos Mezőgazdasági Tájékoztató Ügynökséget, megyei kirendeltségekkel. 

A 2001. május 15-én kelt kormányrendelet értelmében a kirendeltségek a megyei tanácsok hatáskörébe kerültek. 2005-ben elhatározták ugyan az Ügynökség kirendeltségeinek az illető megyék Mezőgazdasági Kamarákká történő átalakulását, de ez csak 2010-ben történt meg. Az 1709/2010. Kormányrendelet szerint, a többivel együtt, az Arad megyei Mezőgazdasági Tájékoztató Iroda is Mezőgazdasági Kamarává alakult.

– Igazgató úr, a névváltoztatással módosult-e a tevékenységük?

– Továbbra is a termelőknek a mezőgazdasági munkálatokra vonatkozó tanácsadás, a mezőgazdászok szakmai képzése, továbbképzése, illetve a mezőgazdasági profilú állami intézményekkel való együttműködés tartozik a feladatkörünkbe. Mindez mellett a hagyományos népi termékek és néphagyományok támogatása, éltetése is a munkakörünkbe tartozik. Arădeanca néven létrehoztuk a hagyományos népi termékek előállítóinak az egyesületét, amelyikkel a megyében, illetve Aradon több kiállításon, népszerűsítő rendezvényen vettünk részt. A Békéscsabán megszervezett Kolbász-fesztiválon is nagy sikert arattak hagyományos népi termékeink. Legutóbb a berlini Zöld vásáron is sikeresek voltak az Arădeanca termékei. A standunkat Veleriu Tabără mezőgazdasági miniszter mellett Adrian Cioloş, az EB mezőgazdasági biztosa is meglátogatta. A mezőgazdasági kamarák törvénye megszületett ugyan, de a működési metodológiája még nem készült el. Tudtommal februártól a megyében létrehozzák a Kamara tagjait megválasztó megyebeli bizottságot. Úgy tűnik, hogy a jelenlegi alkalmazottakat hivatali érdekből történő áthelyezéssel venné át az új intézmény, ahova a Mezőgazdasági Igazgatóság bizonyos alkalmazottai is átkerülnének. Ha a kamarának a megyében fiókszervezetei is létrejönnek, valószínűleg további szakemberekre lesz szükség.

– Az előző intézménynek nem voltak megyei kirendeltségei?

– Az utóbbi időben bekövetkezett nyugdíjazások során, a 2005-ben alkalmazott 29 szakemberből mára csak 18 maradt. Tehát a megszorító intézkedések közepette sem kényszerültünk elbocsátani senkit, de a megüresedett helyükre sem alkalmazhattunk fiatalokat, mivel a nyugdíjba vonulók számához mérten csupán 15% fiatalt lehet alkalmazni. Azzal együtt, hogy a szakembereink közül csak 10 tevékenykedik a megyében, noha ott 77 adminisztratív egység működik.

– Minden községben szükség lenne rájuk?

– Természetesen. Annál is inkább, mert olyan községek is vannak, amelyekhez 6-7 település tartozik. Még akkor is ritkán jut ki egy agronómus, ha ott dolgozik. Nagy szükség lenne a szakembereink jelenlétére, mivel EU-pályázatokat is írunk. A megyében a fiatal farmerek beiktatása címén benyújtott projekteknek a negyedét mi készítettük el.

– Tavaly hány pályázatot írtak?

– A benyújtott 220-ból mi 56-ot készítettünk el, de közülük egy sem nyerhetett volna, ha nem szerveztünk volna szakképző tanfolyamot a fiatal gazdák számára. Az Arad megyében elnyert több millió euró értékű pályázat mindegyike az akkori Tájékoztató Iroda támogatásával sikerült. A 141. Intézkedés szerint félig önellátó farmok támogatására több mint 100 pályázatot készítettek a mi szakembereink.

– Ez jó pályázatíró csapatot feltételez.

– Valóban, öttagú csapat foglalkozik pályázatírással, a többiek terepen dolgoznak, nem tudnak állandóan Aradra járni. Amikor viszont bejönnek, összegyűjtetik és behozzák a pályázatokhoz szükséges dokumentumokat. Ha a szakembereink duplájával rendelkeznénk, naponta 10 pályázatot is megírhatnánk a 141. Intézkedés szerint.

– Manapság gyakran lehet hallani az állami intézmények önfenntartó törekvéseiről. Ha önök többen lennének, az elkészített pályázatoknak a tiszteletdíjából talán fenn tudnák tartani magukat.

– Mi a pályázat értékének a 4%-áért írjuk meg azokat, ami nem egy nagy összeg. Ezzel együtt, januárban közel 14 ezer lejt bevételeztünk  pályázatírásból. Nem csak pályázatíráshoz, de a szakképző tanfolyamok levezetéséhez is szükség van a szakembereinkre. Most éppen a területalapú támogatások kérvényeinek a benyújtása zajlik, amiben az alkalmazottaink is közreműködnek.

– Tavaly milyen szakképző tanfolyamokat szerveztek?

– 11 tanfolyamon a mezőgazdasági nagykultúrák, állattartás és méhészet szakmákban képeztünk jelentkezőket. Máskor faluturizmus, hentes, cukrász, tejfeldolgozó, mezőgépész témakörben is képeztünk, de bármilyen mezőgazdasági munkakörben képezhetünk szakembereket. Tavaly összesen 310 olyan szakembert képeztünk, akik pályáztak. A szakképző tanfolyamok a Megyei Tanács által megállapított 400 lejes térítéssel történtek. Sok egyetemi oklevéllel rendelkező is részt vett a felkészítőkön, mivel a Fiatal farmerek beiktatásának a pályázatához feltétlenül szükségük volt szakképesítésre.

– Hány tanórások a tanfolyamok?

– 150-425 óra közöttiek. A gyors kurzusokra azok járnak, akiknek sürgősen kell az oklevél. A 425 órás tanfolyamon viszont sokkal több tudásanyagra tehetnek szert. Az okleveleket a Munkaügyi Minisztérium adja ki, mi az országos felnőtt képző tanács megbízásából oktatunk. A tanács Arad megyei tagjait rendszeresen értesítenünk kell egy-egy kurzusnak a beindításáról, az ő engedélyükkel szervezzük meg a tanfolyamzáró vizsgát, amelyiknek a bizottságába ők 2, mi 1 szakembert delegálunk. Az elméleti és gyakorlati vizsgán mindenkinek legkevesebb 7-es osztályzatot kell elérnie.

– Úgy hallottam, önök 57 szakmában ismerhetik el gyakorlattal rendelkező személyeknek a szaktudását. Ez hogy működik?

– A 26/2000. kormányrendelet értelmében, létrehoztuk a Romániai Farmerek Egyesületének Arad megyei kirendeltségét. Amelyik szervezet európai pályázatot nyert az Egyenlő esélyek Intézkedéssel, amelyikben az élet egészében zajló felkészítés is szerepel. Ennek alapján mindazoknak, akik a mezőgazdaságban tevékenykednek, illetve tagjai az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének, amelyikhez több mint tízéves kiváló együttműködés köt bennünket, egy jelentkező lap alapján, az EU-normák szerint felmérhetjük a szakmai kompetenciájukat. Mert mezőgazdászként az élete során sok szakmai kvalitást szerzett a termelés előkészítésétől az értékesítéséig. A Romániai Farmerek Egyesületének a bizottságával közösen felmérhetjük az emberek kvalitásait, akár a számítógép-kezelés tekintetében is. E felmérés alapján bármilyen mezőgazdasági szakmában oklevelet is adhatunk nekik. Példának okáért, az agronómusoknak a felmérés alapján mezőgazdasági tanácsadói kurzus elvégzéséről szóló oklevelet is adhatunk. Tehát a szakemberképzés minden tekintetben elsőrendű, mégpedig azért, hogy a 2013-ban lezáruló támogatási szakaszban az ország részére tartalékolt jelentős EU-pénzalapokból pályázatok útján a gazdálkodóink minél többet le tudjanak hívni. E tekintetben igen rosszul állunk, mivel 2007. és 2010. között alig 1 milliárd eurót tudtunk lehívni a rendelkezésünkre álló 10 milliárdból. A mi legfőbb célkitűzésünk, hogy minél több gazdálkodó részesülhessen EU-támogatásban. Tekintve, hogy a termelési év csak most kezdődik, megragadom az alkalmat, hogy a Nyugati Jelent olvasó összes magyar mezőgazdásznak – akiket nagyra becsülök, sok jó barátom van közöttük – jó egészséget, egy boldogabb, termékenyebb újévet és sikeres pályázást kívánjak.