Februári teendők a kertekben

 „Minden talajban megterem valamiféle virág.   

Minden napnak van valamilyen öröme.                   

Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.”

                                                  (Wass Albert)

A február még nevében is hordozza az elmúlást és a megtisztulást, felkészülést az újjászületésre. A népi kalendárium Böjtelő havának nevezi.

Enyhe, csendes, napos időben hozzá lehet látni a gyümölcsfák törzsének a tisztogatásához. A lehántott kéregmaradékokat – gondosan összegyűjtve – el kell égetni, mert közöttük nagy számban húzódnak meg a betegségek spórái és a kártevők áttelelő tojásai. A törzstisztogatás után következik a fák koronájának ritkítása, mert csak a napsütötte, széljárta ágak között biztonságos a kártevők elleni védekezés és a gyümölcsérés.

Az egyik legfontosabb növényápolási munka a metszés. Ennek időpontját az időjárás határozza meg. Rügypattanás előtt célszerű a lemosó permetezést is elvégezni, ami egy nagyon fontos munka. A tavaszi lemosó permetezések hagyományosan a réztartalmú szereken alapulnak. Erre a hatóanyagra a növény-patogén baktériumokban és gombákban nem alakul ki ellenálló képesség.

Az almatermésűeknél az alábbi betegségek visszaszorításában játszik szerepet a tavaszi lemosó permetezés: tűzelhalás (Erwinia), varasodás, lisztharmat, gombás baktériumos ágelhalás. A csonthéjasoknál monília, tafrinás levélfodrosodás,  gnomonia, gombás és baktériumos ágelhalás ellen védekezhetünk eredményesen.

A szőlő lemosó permetezését tavasszal sokan nem végzik el, pedig nagyon is indokolt. A rezes lemosás szükséges lenne a kordonkar elhalások és az agrobaktériumos golyva elleni védelemhez. A kéntartalmú szeres lemosás az áttelelt, az aránylag enyhe telet átvészelő ivaros szaporítószervek, a kleisztotéciumokból kiinduló lisztharmat fertőzés megakadályozása miatt szükséges, például, Bordóilé + Kén FW.

A szőlőtőkék megmetszésének legkedvezőbb időpontja körülbelül 2 héttel rügyfakadás előtt van, vagyis éghajlattól függően, február közepe és március vége között.

A cserjék metszésekor a virágzási időt kell szemmel tartanunk. Ha a virágok a vesszők oldalán nyílnak tavasszal vagy nyár elején, ezeket csak virágzás után kell metszeni. Ha előtte metszenénk, levágnánk az idén virágot hozó hajtásrészt, így a virágzás elmaradna. Ilyenek: aranyvessző, boglárkacserje, rózsalonc, jezsámen, téli jázmin, gyöngyvirágcserje, díszmandulák. Nem szabad metszeni a magnóliát, cserszömörcét, fás bazsarózsát, ecetfát, rododendront, azáleát.

Már lehet a szabadban vetni azokat a magvakat, amelyek alacsony hőmérsékleten is csíráznak, és az átmeneti talaj-menti fagyoktól nem károsodnak. Ilyen a borsó, a sárgarépa, a petrezselyem, a spenót, a vöröshagyma, a hónapos retek, a fejes-saláta és a mák. Ahol tavaly hagyma, borsó, sárgarépa, zöldbab volt, oda idén káposztafélét, paradicsomot, paprikát ültessünk.

Ebben a hónapban intenzíven indul a palántanevelés. Fektessünk nagy hangsúlyt erre a fontos munkára. Jó minőségű, edzett palánta nélkül nem számíthatunk bőséges, minőségi termésre.

Fagymentes talajba elültethetjük azokat a virághagymákat, amikről megfeledkeztünk. Ezek később fognak nyílni.

Még mielőtt a fű növekedni kezdene, célszerű gyepszellőztetést, gyeplazítást végezni. Nagy terület esetén gyepszellőztető gépet érdemes használnunk, kisebb területeknél ezt megtehetjük egy gereblye segítségével. A szellőztetés célja a talaj meglazítása, hogy a fű közül a mohát feltépjük, így több levegőhöz juttatjuk gyepünket. A fűmag vetését fagyok után lehet kezdeni, négyzetméterenként 40-50 grammot kell elvetni. A különböző gyeptrágyák kijuttatását is ilyenkor lehet időzíteni.

Cepan Claudiu