Hadakozás a természettel

Andrejka Lászlóval, a lippai Agromasin vállalat tulajdonosával az idei gyümölcstermesztés feltételeit boncolgatjuk.

– Milyen gyümölcs termett a legkorábban?

– Mint mindig, ezúttal is a cseresznyével kezdtük, utána az őszibarack, amelyiknek az érése két hónapos periódus volt, az elmúlt héten fejeztük be a szilvát.

– Milyen volt a cseresznyetermés?

– Két hektáron termesztünk cseresznyét, amelyik a sok eső miatt monziózisban szenvedett, ezért idén a megszokott termésnek alig a fele termett. Sajnos, az őszibaracknál is hasonló vagy még súlyosabb gondok mutatkoztak, ezért annak a termése nagyjából 35%-a volt a szokásosnak. A szilva sem volt több a szokásos átlagtermés 40%-nál, becslések szerint, az almától is nagyjából a megszokott termésnek a fele várható. Mennyiségileg tehát jóval alulmaradunk az átlagtermésnél.

– De hát mi történt? Nem lehetett permetezni a sok eső miatt?

– Természetesen, az eső is negatívan befolyásolta, a legnagyobb bajt azonban a tavalyi szárazság okozta. A tavalyi nagy termés, illetve szárazság után ugyanis sokkal kevesebb genetikai rügy képződött. Virágzás idején viszont a sok eső gátolta a virágnak is a megkötődését. Számszerűleg kevesebb virág, kevesebb kötés volt, de az esők miatt sok virág tönkre is ment.

– A tavalyi szárazság miatt kiszáradt-e sok fa?

– Nem. A mi ültetvényeinket nem szuper-intenzív, illetve a mostanában alkalmazott modern termesztési eljárások szerint telepítették. Ha azokban nincs öntözés, mint tavaly is, óriási károk keletkeznek. A mi fáink elég idősek, mélyre hatoltak a gyökereik, ezért simán átvészelték a szárazságot.

– Hogy alakultak a felvásárlási árak?

– Onnan kell kiindulnunk, hogy idén Európa minden országában kevesebb volt a gyümölcstermés, ezért a nagy exportőrök várakozó állásba helyezkedve, visszafogják az exportjukat. Éppen a napokban hallottam egy kereskedőtől, hogy a nagybani raktárakban bejelentették: idén osztrák alma nem fog érkezni. Ha esetleg később megnyitják a hűtőházakat, változhat a helyzet, a közeljövőben azonban nem fog érkezni. Tehát a piacokon hiány keletkezik, ami a helyi termelőknek mindenképp kedvező. Ha az ember szétnéz a piacon, azt tapasztalhatja, hogy a zöldség- és gyümölcsárak irreálisan magasak. Példának okáért, tavaly az étkezési almának kilójáért nem kaptam 0,40 lejt, jelenleg viszont az ipari almáért majdnem ennyit kínálnak. Gyakorlatilag törvényszerű is lehetne, hogy amikor nagyon nehéz év van kevés gyümölccsel, az eladás értéke meghozza az eredményt. Figyelembe véve, hogy a betakarítás általában az összköltségnek az 50%-a, akkor kisebb mennyiségnek a betakarítása kisebb költségekkel, lényegesen alacsonyabb befektetést igényel, viszont a magasabb felvásárlási ár kompenzálja a kevesebb termést. Tapasztalatból állíthatom, hogy az utóbbi tíz évből kettő nagyon nehéz volt, közülük egyik az idei, illetve egy alkalommal, tavasszal elfagytak a virágok, bevétel szempontjából viszont ezek voltak a csúcsévek, természetesen, a kiadás-bevétel arányában. Mert ugye, ha egy átlagévben 20-30% profittal tudunk dolgozni, akkor a gyenge években, a betakarítási költségek drasztikus csökkenésével a profit akár magasabbra is emelkedhet. Természetesen, ilyenkor a forgalom sokkal kisebb, de hát erre kell beállni, ebben kell gondolkozni. Mert meglehet azt az átlagos 20% profitot az idei 30-40%-os idei nagyjából kompenzálja.

Zöldség- és gyümölcskrízis a láthatáron?

– Ezek szerint, nem volt gond az értékesítés?

– Nem, sőt a készleten lévő gyümölcsnél sokkal többet el tudtunk volna adni. Én egyébként decemberre várom a gyümölcs- és zöldségkrízis tetőzését. Nem csak nálunk, hanem Nyugaton is. Természetesen, a nyugati vásárlót nem fogja olyan érzékenyen érinteni a drágább termék, mint a hazait. Nem is annyira az almára célzok, mint inkább a zöldségfélékre. Nem utazom zöldségfélékben, de megjósolhatom, karácsonyra nagyon magas árak lesznek…

– Mivel támasztja alá az állítását?

– Egyszerűen azzal, hogy a sok eső miatt kirohad a krumpli, a murok, a petrezselyem. Ha télen 3-4 lej lesz egy kiló petrezselyem, a vásárlók csodálkozni fognak. Tavaly ilyenkor 0,70-0,80 lej volt a paradicsomnak kilója, most 3-4 lej, noha más években, ilyenkor dömpingárak szoktak lenni. Az áremelkedés mindenképp folytatódik. Mivel a nyugati piacokon is hiánycikk lesz a zöldség, a magas árak miatt oda fog összpontosulni a kínálat. Az olaszok a Golden fajta almájukat bizonyára a nyugati piacokra viszik, mivel ott sokkal magasabb árat kapnak érte. Eddig azért hozták hozzánk is, mivel nyugaton kevesebb volt a kereslet iránta.

Alma-politikai kilátások

– Ön az almaeladással milyen értékesítési politikát követ?

– Alaposan meg kell gondolnom. El kell döntenem, hogy belemegyek-e az elfogadható árba, és most adom el az almát, vagy tárolom télire. Mert el tudnék tárolni 200 tonna almát, viszont tavaly a 200 tonnából 70-et kidobtam. Májusban még 0,50 lejért sem tudtam eladni kilóját, ezért óriási veszteségeink keletkeztek.

– Idén viszont kevés van belőle, azért télen bizonyára sokkal jobb áron lehetne eladni, nemde?

– Azt kell eldöntenem, vállalom-e, hogy a tárolási költségekkel megemelt ár bejön majd az értékesítésénél, illetve jól meg kell saccolnom a veszteség mértékét. Mert az esős év nagyobb méretű, viszont, sokkal alacsonyabb biztonsággal tárolható almákat eredményezett. A tárolásnál ugyanis általában 7-8% veszteséggel szoktunk számolni, amit növel az apadás által okozott súlyveszteség. Ha ez megduplázódik, alaposan el kell gondolkodni. Ha ugyanis a 200 tonnából romlás, illetve apadás miatt elveszítek 70 tonnát, akkor milyen magas árat kell kapnom érte, hogy kompenzálja a jelenlegi ipari almáért kilónként kínált 0,30 lejt.

– A tárolási költség az önköltségnek hány százalékát teszi ki?

– E kiadásoknál a havi villanyszámla, az eladással járó ki-be pakolás, a szortírozás, amelyeknek télen megemeltek a költségei, de nagyon fontos tényező az apadás is. A hűtőházunk erre is fel van készülve, mégsem zárható ki januárig, februárig közel 10%-os apadásnak a keletkezése. Ami a 200 tonnából 20 tonna, de a megszúrt, megsérült gyümölcsöknek az elromlása is elérheti idén akár a 20%-ot is. Tehát az összesen 30% veszteség, plusz a költségek mértéke, alaposan feladják a leckét.

Almaszüret

– Mikor kezdték az almaszüretet?

– Szeptember 20-a után a Jonatán és Golden fajták teremnek. Mutatósnak mondható a termés, mert idén is permeteztünk, mint minden évben, de 1-2 napon belül jött a négyzetméterenkénti 30 liter eső, ami a permetet azonnal lemosta. Mert hiába próbáltuk 7-8 naponként biztosítani a permetezést, ami esetenként 12 ezer lejes kiadást jelentett, másnap vagy harmadnap az eső az egész permetlét lemosta, noha annak 7-8 napos védettséget kellett volna biztosítania. A helyzetet súlyosbította, hogy nagy esők után gépekkel nem lehetett kimenni, mert minden napokig csuromvíz, a földeken sár volt, ezért a gyümölcsök érzékenyek, hibásak, pöttyösek. Tehát méretben szép, de nem a megszokott minőségű.

– Hányszor permeteztek összesen?

– Az almát tízszer, de tavaly tizennyolcszor, ami a 60 hektáron 12 ezer lejbe került esetenként, ami tartalmazza az üzemanyag, a bérek, a vegyszerek értékét is. Ezen kívül 30 hektár őszibarack, 2 hektár cseresznye, illetve 10 hektár szilva is termett. Tehát folyik az almaszüret, a végeredmény azonban egyelőre ismeretlen.

Telepítés, jövőtervezés

– A tavaly beültetésre tervezett területekkel mi történt?

– 10 hektárt előkészítettünk telepítésre. Most akarok utánanézni a facsemetéknek, amelyeknek a beszerzési lehetőségeit egyelőre tanulmányozom Magyarországon, de az olasz beszállítónak az ajánlata kecsegtetőbbnek tűnik. Attól tartok azonban, hogy az nem szereti az itteni környezetet, bár Trento és Boldano környékén az itteniekhez hasonlók az adottságok.

– Mit szándékoznak telepíteni?

– Kajsziban gondolkodunk, mivel a régi ültetvény kiöregedett, a piac viszont nagyon igényli. Mivel szilvából, őszibarackból, almából el vagyunk látva, a cseresznyét még lehetne bővíteni, bár nagyon bonyolult a szedése. Kecsegtető viszont nála, hogy a korai érés miatt 2-3 permetezéssel beéri. A piacnak viszont biztonságosabbnak kellene lennie. Mert ha bő a termés, mindenhol az. Idén sok elhullt a rothadás miatt, de magas volt a felvásárlási ára. Még gondolkodom a cseresznyén, a kajszi viszont biztosabbnak látszik, csakhogy vannak évek, amikor ezen a vidéken egyáltalán nem terem.

– Nem gondolt-e az elhulló rengeteg gyümölcsnek lepárló berendezéssel történő hasznosítására, azaz, pálinkafőzésre?

– Nem csak lepárlásban, lekvárok készítésében is gondolkodunk. Természetesen, kis tételben, helyi névvel ellátva, amiből később trendet alakítanánk ki a piacon. Ehhez azonban olyan irányban kellene változniuk a törvényeknek, hogy a piacon mi is labdába rúghassunk. Mert ameddig bárki, bármilyen módon, az adózást kikerülve készíthet gyümölcspárlatot, addig egy bejegyzett vállalat ezt nem teheti. Mi csak törvényesen dolgozhatunk, ami viszont lényegesen magasabb árakhoz vezet a mostani pálinkaárakhoz viszonyítva.

– EU-pályázatból szándékozna megépíteni?

– Nem a megépítés a gond, hanem, kinek adok el, mennyiért? Ameddig az újságban hirdetik a gyümölcspárlat literjét 20-25 lejért, nekem viszont az árra rá kell tennem a jövedéki, továbbá a forgalmi adót, amit ráadásul már a legyártáskor ki kell fizetnem, literjét 45 lejért kinek tudom eladni? Természetesen, fel tudnánk venni bankhitelt, meg tudnánk építeni, Magyarországról kiváló szakembereket tudnék hívni, akik szívesen segítenének megépíteni, egyelőre azonban nem megfelelők a törvényes keretek. Igazi gyümölcspárlatot a jelenlegi árakon, hivatalosan képtelenség kihozni.

– Tavaly óta sikerült-e fejleszteni?

– A kritikus év nem adta meg a lehetőséget, hogy fejlesztésekben gondolkozzunk, de a központi épületének a hátulsó részét felújítottuk, oda bevezettük a központi fűtést, amit kazánházból kívánunk majd működtetni. Agro-turizmusban is gondolkodunk, az épülettől néhány száz méterre jókora istállót is építettünk állatok, főként lovak számára, amelyeket lovaglásra is befoghatnánk. Mivel a 130 hektár saját területünkön a völgyeket amúgy sem tudjuk betelepíteni, ott akár 100 szarvasmarhát is legeltetni lehetne. Szép csendes vidék, ami Aradtól, de Temesvártól sem esik távol, egy-egy család kellemes hétvégeket tölthetne el itt. – Közben meg is mutatta az épület emeleti részének a hátulsó felében kialakított 3 apartmant, amelyek tágas teraszra nyílnak, de konyha és étterem számára is helyet alakítottak ki. Az egész létesítmény fúrt kútból, egy kis víztorony közvetítésével kapja majd a vizet. Egyetlen gond a megközelíthetőség, ami egyelőre a hadsereg tulajdonában lévő, elhanyagolt úton történhet, de készül egy olyan projekt is, amelyik szerint a tulajdonukban lévő területen aszfaltos út haladna át. Ha ez megtörténik, a panzió megközelítése is megoldódik. Mivel a tágas teraszról éppen a 10 hektáros, beültetésre előkészített területre lehet látni, annak az ismertetésével folytatja: – A területet bevetettük lucernával, ami a telepítésre való előkészítésnek a technológiájához tartozik. A területnek a megtisztítása is komoly költséggel járt, hiszen ki kellett vágni a kiöregedett, elkorhadt fákat, a bozótokat. Éppen ezért, az előkészítés hektáronként 3000 euró ráfordítást igényelt. Jövő tavasszal a lucernát mélyszántással beforgatjuk, mivel az egy olyan kultúrnövény, hogy a gyökerei akár 6 méter mélyen is behatolnak a talajba, amit tápanyagban gazdagít, ezen kívül trágyázni is kell. Gyümölcsfa-telepítés előveteményeként bármilyen pillangós növény alkalmazható. A talajt 6 hónapig beültetés előtt meg kell dolgozni.

– Hány facsemete szükséges a 10 hektár beültetéséhez?

– Laza, klasszikus termesztési módot kívánunk kialakítani a kajszibarack számára, amit 5 méteres tő- és sortávolságra ültetve, nagyjából 400 fát ültetünk hektáronként. Mint mondtam, cseresznyében is gondolkodom, ráadásul a szakemberek tanácsai ellenére, szeretném ide visszahonosítani az őszi körtét is. Tárolásnál fontos, hogy több fajta gyümölcsért jöjjenek a vásárlók. A cseresznyétől az tart vissza, hogy rendkívül magasak a szüretelési költségei. Némi szerencse a szerencsétlenségben, hogy nálunk jóval alacsonyabbak a bérek, mint Nyugaton, ahol éppen ezért, szinte teljesen lemondtak a cseresznyéről, málnát viszont csakis családi vállalkozásban lehet termeszteni.

Földadó a spekuláció ellenszere

– Élveznek-e valamilyen állami támogatást?

– Az Uniótól kapott egységes területalapú támogatást mi is kapjuk, amit, sajnos azok is élveznek, akik meg sem művelik a földet. Szerintem, meg kell adóztatni a földet, hogy megműveljék. Akik viszont termelnek, azoknak az adót valamilyen módon vissza kell juttatni. Az Uniós szabályzatban benne van a föld megművelésének a kötelezettsége, amivel azonban nálunk, sokan visszaélnek. Példának okáért, Magyarországon az államnak elővásárlási joga van a termőföldre. Amit nálunk is be lehetne vezetni, olyan módon, hogy bírságot vetnek ki a parlagföldekre. Amikor a ki nem fizetett bírság összege eléri a földterületnek az értékét, az állam azt kisajátítaná. Hasonló a helyzet az ingatlannal is, amelyiknek, ha nem fizetik az adóját, nem lehet értékesíteni, amíg a hátralékot ki nem egyenlítette. Ami normális dolog, mert valahol meg kell fogni a hanyagokat is.

Piactervezés

– Minden nehézséggel együtt, azért a vállalkozás önfenntartó, nemde?

– Igen, de a helyi piac igényeit szigorúan tiszteletben kell tartani. Természetesen, panaszkodhatnánk a helyi piac és a mi áraink közötti tetemes különbségre, ami idén a mienknek a duplája. Ipari felvásárlás alig létezik, bár idén a helyi konzervgyárnak is adtunk el valamennyi őszibarackot. Részt kellene vennünk a piacban. Csak a mi almatermésünkkel meg tudnánk oldani, hogy az árak ne szabaduljanak el.

– Miért nem nyitnak gyümölcsüzletet a nagyobb városokban?

– Egyelőre a szupermarketek sem bírják, noha nagy vevőkörük van. Meghatározók a piacszereplők. Akik viszont családi vállalkozásban működnek, maguk szerzik be, adják tovább az árut. Szerintem alkalmazottak fizetésével, manapság gyümölcsüzletet nem lehet fenntartani. A gyümölcs általában 2-3 kézen keresztül jut el a vásárlóhoz, aki az eredeti árnak legkevesebb a duplájáért juthat hozzá.

– Mindent egybevetve, milyen évet zártak?

– Nem panaszkodunk. Rengeteg munkával kevesebbet, de jobb áron termeszthetünk. Éppen ezért, igényre, szeretnék ingyen, minél több almát eljuttatni az iskoláknak, a szociális otthonoknak, az olyan karitatív szervezetekhez, amelyek rászorultakat támogatnak. Mert igaz ugyan, hogy bőséges esztendőben több jut a rászorultaknak, szűkös időkben azonban fokozottabban szükség van a támogatásra – vallja Andrejka László nagybani gyümölcstermelő.