Válságkezelés európai módra

Jóllehet a tavalyi év második felében a gazdasági mutatók optimizmusra adtak okot, s nyugaton már látni vélték a fényt a gazdasági válság alagútja végén, a recesszió tovább tart. Sőt, súlyosabbnak jelentkezik az öreg kontinens számára, mint ahogy a nyugati kancelláriákban gondolták volna akár néhány hónappal ezelőtt is.

Különösen Görögország államcsőd közeli helyzete elevenítette fel az elmélyülő, elhúzódó és elterjedő krízis képét. A görög válság nyomán az euróövezet – s az egész EU – komoly válságba süllyedhet, miközben egyes országok szerkezeti gyengesége egyre inkábban nyilvánvalóvá válik. A görögökön kívül Spanyolország és Portugália az euróövezet legveszélyeztetettebb tagjai.

A nyugati kancelláriákban kénytelenek elfogadni, hogy a 2008 és 2009 folyamán hozott gazdaság-serkentő intézkedések nem képesek egymagukba biztosítani a krízisből való kilépést. Egyre inkább a közkiadások lefaragását tervezik, ami legtöbbször elégedetlenséget eredményez. Mivel a nyugati gazdaságok teljesítő-képessége csökken, a nagylelkű jóléti és szociális rendszert kell ahhoz igazítani.

Európa fogyókúrázik. Nemcsak a válság által erősen érintett déli és keleti országok, hanem a tehetősebb északi és nyugati államok is. Noha a déli és keleti EU-s tagországokban legtöbbször társadalmi elégedetlenséget idéznek elő, szinte nincs olyan nap, hogy valamelyik ország kormánya ne jelentene be megszorító intézkedéseket.

Görögország például komoly nadrágszíj-megszorításra kényszerült, hogy megkaphassa a 110 milliárd eurós hitelt, amelyet az EU és IMF közösen folyósít. Az államot terhelő közkiadások lefaragása volt ugyanis a létfontosságú hitel feltétele. A kormány megszüntette a 13. és 14. havi közalkalmazotti bért, illetve nyugdíjat, s 30%-al csökkentette a közalkalmazottaknak juttatott pótlékok mértékét. A közszféra alkalmazottai számára 3 évre fagyasztották be a bérek emelését. Ezek mellett – az év eleje óta másodszor – 2%-al emelte az ÁFA szintjét, amely június elsejétől immár 23% lesz. Amennyiben mindezen intézkedések révén nem sikerül csökkenteni az államadósságot, az athéni kormány újabb megszorításokat tervez.

Portugália is hasonló lépéseket tesz, amit az ottani sajtó sokkolónak minősített. Lisszabon 20-ról 21%-ra emelte az ÁFA szintjét, akár 40%-al csökkenti a magas állami béreket, a korábban folyamatosan növekvő nyugdíjakat és a szociális segélyeket befagyasztotta, a 150.000 eurónál nagyobb éves jövedelmekre 45%-os adót szabott ki. Mindezek mellett a beruházásokra és infrastruktúra-fejlesztésre szánt összegeket is drasztikusan visszaszorították, a Portugália és a szomszédos Spanyolország között épülő gyorsvasút megépítését például 2 évre függesztették fel, noha az ország távolról legfontosabb fejlesztési programjáról van szó.

Spanyolország sincs jobb helyzetben. Mivel a munkanélküliség ott a legnagyobb egész Európában, 20% körül forog, vagyis az EU-s átlag duplája, Madrid a tömeges elbocsátások elkerülését tartja szem előtt. Ennek ellenére az állami ügynökségek 27%-t szüntetik meg, a többi állami alkalmazott bérét, pedig 5%-al csökkentik. Idén és 2011-ben nem tervezik emelni a közalkalmazotti béreket, sem a nyugdíjakat, sem a szociális segélyeket. Sőt, a nyugdíjkorhatárt 65 évről 67-re emelik. Jóllehet Madridban szocialisták kormányoznak, teljesen törölték a gyermek-prémiumot, mely révén az állam 2500 euróval jutalmazta bármely világra hozott gyereket. Ezen intézkedésekkel Madrid 15 milliárd eurót szándékszik megspórolni két éven belül.

Nagy Britannia nem vezette be az eurót, gazdasága viszont sokkal erősebb, mint az előző három ország együttvéve. A május hatodiki választás után alakult új kormány azonban drasztikus fogyókúrát helyezett kilátásba szinte első lépéseként. A szociális szempontot hagyományosan a gazdasági teljesítménynek alárendelő London például 300.000 közalkalmazott elbocsátását tervezi. A szám korántsem végleges, akár 700.000-ről is szó lehet. David Cameron hangsúlyozta, hogy „máglyát rak a felesleges közigazgatási szerkezetekből”, amelyeket a szigetországban az állami pazarlás megtestesült példáinak tekintenek. Azokban a közigazgatási szervezetekben, amelyek ezután megmaradnak, a bérpótlékot csökkentik jelentősen. Jelenleg a közalkalmazottak kb. 75%-a részesül ilyesmibe, az új jobboldali kormány viszont 25%-ra szándékszik csökkenteni az arányt, leszögezvén, hogy pótlékra csak azok a közalkalmazottak számíthatnak, akik kiemelt teljesítményt nyújtanak. London ugyanakkor jelezte, hogy nem vesz részt a bajba jutott déli és keleti EU-s tagországok megsegítésére nemrég létesített 750 milliárd eurós alaphoz.

Németország – aki a bajba jutott országok fő támogatója – is megszorításokra készül, sőt, a Második Világháború óta nem látott mértékűekre. Berlin még nem döntötte el pontosan, de kilátásba helyezte a szociális juttatások és az oktatási támogatások lefaragását. Egyetlen terület sem tabu, hangsúlyozta Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter, vagyis akár a elbocsátások, akár bércsökkenés, akár a szociális kiadások visszaszorítására is sor kerülhet. Sőt, a tavaly októberben meghirdetett adócsökkentés helyett az adóemelés sem zárható ki.

Talán a hagyományosan teljesítményorientált és szociálisan kevésbé érzékeny Nagy Britannia kivételével, a megszorító intézkedések korántsem népszerűek. Spanyolországban a szakszervezetek általános sztrájkra készülnek, Portugáliában még fontolják, hogyan válaszoljanak a kormány nadrágszíj-szorító politikájához. Görögországban a sztrájkok általánosan az év eleje óta. Németországban is erősek az elégedetlen hangok, melyek azt nehezményezik a kormánynak, hogy a megszorító intézkedéseket nem a német gazdaság teljesítménye indokolja, hanem a déli és keleti országok megsegítése miatt vezetik be.

Válságkezelés európai módra

Hozzászólások

Álláspont

Nyugati Jelen lap

Megyék