Az Evangélium célja

„Menj az én testvéreimhez és mondd meg nekik...” 

(János ev. 20, 17.)

Az Örökkévaló Isten az embert a teremtésben kivételesen értékes képességekkel látta el. Rendelkezésére bocsátotta a gyönyörű Éden kertet, majd kérése, iránymutatása az volt, hogy művelje és őrizze azt. A tevékenység az élet természetes menetéhez tartozik, így tehát a munkavégzés a fizikai élet fenntartásának egyik alapvető része. Az „őrzésben” a teremtett világ Isten meghatározta rendjének fenntartását javasolta az ember számára. A Biblia világosan szól arról, hogy a sátáni közbelépés milyen tragikus szakadást hozott létre a Teremtő Isten és az ember között. Ezt követően elhangzott a Sátánra kimondott kemény ítélet, majd az, hogy a bűn következményeként, a természet is súlyos károkat szenved, az embernek is kemény munkával kell biztosítania életének fenntartását. A bibliai leírások életképei beszámolnak természeti katasztrófákról: vízözön, hosszú szárazság, de remek időszakokról is, amikor a természet gazdagon árasztotta az emberre Isten áldását. Napjaink természeti jelenségei egyre aggasztóbb képet mutatnak. Vannak, akik őszintén félnek az ember általi természetpusztítás egyre súlyosbodó képe miatt. Áder János, a volt magyar államelnök Rab Árpád természettudóssal, digitáliskultúra-szakértővel, jövőkutatóval beszélgetve, öt területet emelt ki a tapasztalható természeti jelenségek és veszélyek kapcsán. A tudományt, a gazdaságot, a kultúrát, a társadalmat és a politikát. Elmondta, a tudományban a mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatók fele úgy véli, a mesterséges intelligencia használata révén tíz százalék az esélye annak, hogy a civilizációnk elpusztul. Rab Árpád erre reagálva rámutatott: ha a rossz döntéseit lekódoljuk, és ha ezeket nem felügyeljük, akkor valóban lehet egy olyan kimenetel, ami nagyon káros lesz az emberek számára. 

Kedves nemzettársaim! Isten egy csodálatos világot teremtett, amelynek része mind a látható, mind az emberi szem által láthatatlan, de valóságosan létező világ. A tudományos meghatározás a látható anyagokról úgy fogalmaz: „tudatunktól függetlenül létező objektív valóság”. Továbbgondolva, az ember folytonosan töpreng azon a bizonyos láthatatlan világon, amit fizikai szemünkkel nem láthatunk. Létezésük felől kétségeik lévén egy olyan meghatározást fogalmaztak meg: „Amit az ember meg tud nevezni az létezik, aminek létezését nem tudja egyértelműen állítani, így tehát meg sem tudja nevezni őket, az nem létezik. Nos, a Teremtő Istent emberi szem nem láthatja, de bemutatkozott számunkra egyszülött Fia által, aki halandó testet öltött magára, és ilyen formában láthatóan lépett be több mint kétezer évvel ezelőtt földi világunkba. Földre jövetelének célja az volt, hogy a bűnbe süllyedt emberre kimondott halálos ítéletet maga vállalja el, hiszen „a bűn zsoldja a halál”. Az emberről tudjuk, hogy előbb-utóbb szükségszerűen át kell lépnie a „túlsó partra”, ahol a por visszakerül a földbe, az Istentől kapott halhatatlan lélek pedig tovább él. Nos, Jézus földre jövetelének rendkívüli célja: bejelenteni az örömüzenetet: Ő vállalja a bűneink miatt reánk kimondott halálos ítéletet. Jézus „életáldozata” minden ember számára érvényes, aki elismeri, hogy bűnei miatt ő is halált érdemel, és Jézus Krisztus keresztáldozatára való tekintettel elkéri a kegyelmet. Figyelem: csak a bűnbeismerés után lehet kegyelmet kérni! Aki tisztának, bűntelennek érzi magát, annak nincs szüksége kegyelemre, nem is kéri el a kegyelmet, tehát e földről való távozása után halhatatlan szellemi lényével viszi magával, ami e földön bűnként rakódott életére. Ez nem mese, az Örökkévaló fontos üzenete számunkra.

Drága magyar testvéreim! Földi világunk is tartalmaz csodálatos szépségeket, amelyeket Isten kezdetben az ember boldog élvezetére teremtett. Az örökkévaló, bűntelen mennyei országát csak a bűntől megtisztított, Jézus vére árán üdvösséget nyert lelkek láthatják meg. Pál apostol úgy fogalmaz: olyan országot készít Isten a Jézus vére árán megtisztított lelkek számára, amelyet szem nem látott, az emberi elme el sem tudja képzelni… Jézus, az Örökkévaló, boldog Isten Fia elmondta egykor tanítványainak, ma nekünk az örömüzenet lényegét: életemet adom a ti boldog örök jövőtökért, hogy ahol én vagyok, ti is ott legyetek. Szomorú valóság viszont, hogy létezik egy „késő bánat” is. Aki nem becsüli Istennek ezt a kimondhatatlan szeretetét, az bűneivel megy át a túlsó partra. Ahogy nincsenek szavaink leírni a boldog, örök mennyei világot, úgy nem tudjuk megfelelően érzékeltetni, mit jelent az örökké tartó pokoli fájdalom. Az öröklétezést véges értelmünkkel nem tudjuk felfogni. Az örömüzenet továbbadását Jézus reánk bízta. Van azonban örök fájdalomról szóló üzenet is. A választás rajtunk áll. Ami rendkívülien fontos, a kegyelmet csak itt e földön lehet elkérni. Jézus, feltámadása után a síró magdalai Máriának is azt mondta: „Menj el az én testvéreimhez, és mondd meg nekik, nem a nagy büszke okosoknak, akik nem akarják tudomásul venni bűnös voltukat és a végtelen fájdalmak között mennek majd át a túlsó partra.” Nos, az örömhír azóta is érvényes: Jézus értünk halt a kereszten, feltámadott, és a mennybe készít számunkra is helyet. Zengjük hát boldog örömmel: „Feltámadt Hős, ó dics Neked.”

Bátkai Sándor