Azért élj, ami igazán számít!

„Titeket pedig, Isten hatalma őriz hit által az üdvösségre”! (1 Péter 1, 5.)

Felgyorsult világban élünk, és ez ellopja életünkből a csendet, a békességet. Sátán csapdája, hogy „jónak mutatkozva” a választási lehetőségek sokaságát kínálja. A bőség zavarában nem lát az ember mindig tisztán. Az önkontroll visszafogottságot kér, mert döntéseinknek következménye van. Egy régi tréfás történet szerint, egy agyonhajszolt asszisztens azt mondta a főnökének: „Ha vége lesz ennek a rohanásnak, idegösszeroppanást kapok” – de meg is érdemlem a jutalmat, hiszen keményen „megdolgoztam érte”! Ingatag pszichológiai helyzetben a „happyből a depibe” könnyen át lehet csúszni. Csendben lenni a „zaj diktatúrájában” rendkívüli ajándék, mert van időm meghallani Isten hangját, észreveszem az általa elkészített lehetőségeket. Dávid király nagy igazságot fogalmazott meg zsoltárában: „Meghátrálnak majd ellenségeim, amikor hozzád kiáltok, ebből tudom meg, hogy Isten velem van”. (Zsoltárok 56, 10.) Az amerikai függetlenségi háború idején Spanyolország megszerezte a Bahama-szigetek feletti uralmat. 1783 áprilisában Andrew Deveaux, a dél-karolinai alezredes maroknyi nemzetőrrel és a Harbour-szigeti telepesek közül toborzott önkéntesekkel indult Nassau visszafoglalására. Haditervére egy különös sugalmazást kapott. Csak kétszáz embere volt, jóval kisebb erő, mint a spanyoloké. Rövid harc után sikerült elfoglalniuk a sziget magaslatát. A spanyolok ekkor azt látták, ahogy a csónakok többször fordulva erősítést hoznak Deveaux hajóiról a parton lévő állásokba. A spanyolok persze nem tudták, hogy ugyanazok a férfiak jártak folyamatosan oda-vissza. A hajóról a sziget fele tartva álltak a csónakban, a szigetről a hajóhoz evezve pedig a csónak alján fekve rejtőztek. Ekkor a spanyolok megfutamodtak, félve a megtámadhatatlannak tűnő túlerőtől. Komoly igazságot fogalmaz meg nehéz helyzetekre a sok tanulságot hordozó mondat: „Istennel egyedül is többségben vagyok”!Kedves nemzettársaim! Szélsőséges eszmék, érzelmi cunamik sújtják napjaink emberét. Az Istentől való elfordulás minden korban a bajok sokaságát zúdította az emberre. Ézsaiás őszinte vallomása ma is időszerű: „Ki engedte meg, hogy kifosszák Jákobot, és kirabolják Izraelt? Vajon nem az Úr, aki ellen vétkeztünk”? (Ézsaiás 42, 24.) Az istentelen szervezetek egyre nagyobb térhódítása kapcsán hangzott el Ferenc pápa ajkáról is a jelentőségteljes mondat: „Európa gyarmatosítása zajlik”! A gonosz ideológiák térhódítása fokozódik. Napjainkban a „post-covid” megfékezhetetlennek tűnő uralma az egész világon tombol. Elválasztja az embereket egymástól, megakadályozza a szeretetet sugárzó találkozásokat. Szívet melegítő esemény volt találkozni sok nemzettársunkkal a Magyar Kultúra Napján, amikor a Kölcsey-díj átadására került sor az aradi Kultúrpalotában. A díjazott Bognár Levente, Arad megyei jogú város nyugalmazott alpolgármestere volt. A jelenlevők messzemenően egyetértettek Fekete Károlynak, az aradi Kölcsey Egyesület alelnökének őszinte hangú, magas szintű laudációjával, amely a díjazott életútjának határköveit, jelentősebb eseményeit foglalta magába: „Ismeretes, hogy Bognár Levente évtizedeken át hűségesen végezte a magyar emberek képviseletét a legnehezebb napokban is. Istenhitét igazolva, felekezetre való tekintet nélkül, kiállt az egyházak számára kiutalható anyagi támogatások fenntartása mellett. Cselekedetei ékesszólóan bizonyítják, hogy magyar önazonosságát hűségesen megtartotta! Sohasem fordított hátat népének. Tudatában van annak, hogy Isten sohasem tévedett, abban sem tehát, hogy őt magyarnak teremtette! Hivatali állását követő nyugalomba vonulása nem akadályozza meg abban, hogy továbbra is az RMDSZ keretében magyar népe érdekében tevékenykedjen.” Imádkozunk, hogy Isten áldása kísérje élete további részét! Valóság legyen az igevers, amit a laudáció utolsó mondata tartalmazott: „Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam.” (2 Tim. 4, 7.) Isten segítse őt továbbra is, hogy a jutalom se maradjon el!Kedves magyar testvéreim! Himnuszunk tulajdonképpen Istenhez intézett nemzeti imánk. Az Ige arról emlékezik meg, hogy amikor a fogságból megszabadult zsidó nép előtt Ezsdrás pap felolvasta az Istentől kapott Törvénykönyvet, az Ige szíven találta a népet és sírni kezdett! Ma, amikor napjaink keresztény embere hallgatja az igefelolvasást, esetleg feláll, talán unottan meghallgatja, de eszünkbe sem jut sírni! Adja Isten, hogy legyen igazi fordulat népünk életében, találjon bennünket is szíven az Ige, hogy Isten, Jézus Krisztus keresztjére való tekintettel könyörüljön rajtunk. Vegye le rólunk a múlt és jelen bűneinek átkát, gyógyítsa a Trianon okozta sebeket, legyen végre igazi „magyar feltámadás”!

Bátkai Sándor