Erősítsük meg szívünket!

A történelem kereke megállíthatatlanul forog. Emberek, népek életében tapasztalunk napfényes időszakot, de borús napokat is. Az élet általános menetéhez hozzátartozik az ősi igazság, hogy „Isten esőt ad mind a jókra, mind a gonoszokra”. 

A minden emberre kiterjedő kegyelmi állapot mellett kapnak az emberek hosszabb jóléti időszakot, de jöhetnek áldatlan, nehezebb napok is. Alapvető fontosságú felismerni, hogy az Istenhez való viszonyulásunk döntően befolyásolja életünk menetét.

Sajátos helyzetben vagyunk mi itt, Erdélyben élő magyarok. Szeretnénk megmaradni az ország lojális állampolgáraiként, de ugyanakkor megőrizni nemzeti mivoltunkat is, itt szülőföldünkön. Olykor megértést tapasztalunk, máskor kemény ellenállásba ütközünk. Most a politikai helyzet különösen nehézzé vált. A kissebség és többség között általában ott jelentkezik a gond, ha valamit hatalmi szóval akarnak elintézni. Fokozottan jelentkezik ez, ha a kissebség kiszorul a döntéshozó szervekből. Látszólag elkeserítő a helyzet, de ennek ellenére is van megoldás! Erősítsük meg hitben szívünket! Van olyan hatalom, aki ellen földi ember nem harcolhat sikerrel. Tartozzon az bármilyen ravasz, erős, hatalmas táborhoz. Amely nép Jézus Krisztus védelmét keresi, az sohasem csalatkozhat, „mert minden javukra szolgál azoknak, akik az Istent szeretik.” (Róma 8, 28) Gyáva népnek nincs hazája – mondja a népi bölcsesség. Az a nép, aki nem akarja Istenre bízni életét földi hazája mellett elveszti a legnagyobbat, azt az örök hazát, amit Jézus az övéi számára készített. Isten mindig akkor lép közbe, amikor az ember felismeri tehetetlen voltát a dolgok rendezésére, élete sorsának megváltoztatására. Amit ember is meg tud oldani, oda nem kell isteni erő. Amikor összecsapnak felettem a hullámok, akkor jön Isten csodája. De ehhez megnyílt szemű hívőnek kell lennem, hogy meglássam, hogy azt, aki sohasem vétkezett – Jézus Krisztust – Isten keményen megbüntette az én bűneimért, hogy engemet tisztának lásson, hogy felettem kegyelmet tudjon gyakorolni. Isten annyira szerette a magyar népet is, hogy Fiának bele kellett halnia, hogy bennünket megmentsen.

      Imádságban összefogva kell kérnünk, hogy nyissa meg Isten szemünket, gyújtson világosságot elménkben: Isten ugyanis, aki ezt mondta: „Sötétségből világosság ragyogjon fel”, Ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete Krisztus arcán.” (2 Kor. 4, 6) Lássuk meg, hogy csak a teljes összefogás hozza meg a sikert, mert Isten csak oda küld áldást, ahol az atyafiak szeretetben és békességben élnek egymás mellett. Létfontosságú, hogy tegyük le büszkeségünket, mert Isten csak az alázatosokat hallgatja meg. A „senkiket” méltatta arra, hogy megszégyenítse a „valakiket.” Semmiféle emberi véleménynek nincsen jelentősége, amely nincsen párhuzamba Isten igéjével. Ezért keressük Isten akaratát és a többi ráadásul megadatik nekünk. Legyünk hitben erős szívűek, mint akik látják a láthatatlant, azokat az áldásokat, amelyeket Isten a mi népünk számára készített, minden látszólagos emberi nehézség ellenére, mert aki az Úrban bízik, nem csalatkozik.

Bátkai Sándor