„Az Ige testé lett, közöttünk lakott... telve kegyelemmel és igazsággal” (János ev. 1, 14.)
Az Öröktől fogva létező Teremtő Isten lényének alapvető jellemzője az emberi aggyal felfoghatatlan méretű szeretet. Csodálatos háromságban él. A Szentlélek Isten már a Biblia első lapján szerepel, hiszen jelen volt a teremtés minden mozzanatánál. Isten küldötte – Bemerítő János – az egyszülött Fiúról így fogalmaz: „A világban volt és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg Őt... saját világába jött és az övéi nem fogadták be Őt! Akik pedig befogadták, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek: „Istent soha senki nem látta: az egyszülött Isten, aki az Atya kebelén van, az jelentette ki Őt!” (János ev. 1, 10–18). A teremtés két fázisban történt. Először „benépesítette” Isten a mennyet, majd megteremtette a porból „összegyúrt”, de ugyanakkor halhatatlan lélekkel is ellátott embert. A szellemi lények között volt a dicsőséggel és hatalommal felruházott Lucifer is, aki Teremtője elleni lázadásával végleg „megpecsételte” sorsát. Elcsábított angyalaival együtt örökre kitaszíttattak Isten csodálatos világából, sorsuk a visszavonhatatlan ítélet: a pokol tüze! A megteremtett emberi világ nagy szomorúsága, hogy Sátán, amíg be nem telnek szabad „garázdálkodásának a napjai”, addig folytatja romboló munkáját. Jelleméről úgy nyilatkozik az Ige: „Embergyilkos volt kezdettől fogva, és nem állt meg az igazságban, mert nincs benne igazság. Amikor a hazugságot szólja, a magáéból szól, mert hazug és a hazugság atyja” (János ev. 8, 44.). Ravaszul bűnre csábította az örök boldogságra teremtett embert is. A bűn ítélete viszont a halál! A Teremtő Isten tudva, hogy a Sátánt, mint angyalfejedelmet olyan nagy hatalommal ruházta fel, amely ellen az ember képtelen harcolni, Jézusban, magára vállalta a bűnre kimondott halálos ítélet elszenvedését. Ezek után – borzalom –, de el kell mondjuk: vannak a Sátán által megtévesztett emberek is, akik saját döntésük alapján a Sátán rabságában maradtak, úgy, hogy nem kérték el földi életük folyamán Isten kegyelmét. Sorsuk azonos a Sátánnal, meg a bukott démonokká vált angyalokkal. Róluk ezt mondja az Ige: „Az ördög pedig, aki megtévesztette őket, a tüzes és kénes tóba vettetett, ahol a fenevad és a hamis próféta is van, és gyötrődnek éjjel és nappal örökkön-örökké.” (Jel. 20, 10.)
Kedves nemzettársaim! Isten egykor kiválasztotta Ábrahámot, hogy leszármazottai között küldje e világra egyszülött Fiát, aki keresztáldozatával „gyógyítson ki bennünket a bűn halálos vírusából”! Sátán ennek tudatában folytonosan bűnre csábította még a választott népet is. Hamis istenek tiszteletére, imádatára serkentette őket. Így tehát a bűn az ő életükben sem maradhatott büntetés nélkül. A süllyedés oly méretű volt, hogy Isten kemény büntetését váltotta ki. Izrael bűneiről és bűnhődéséről így ír az Ige: „Asszíria királya pedig az egész ország ellen felvonult... Ez pedig azért történt, mert Izrael fiai vétkeztek az Úr ellen, aki felhozta őket Egyiptom földjéről, Egyiptom királyának, a fáraónak hatalma alól.” „Más isteneket féltek... olyan dolgokat találtak ki Izrael fiai, amelyek nem voltak méltók Istenükhöz az Úrhoz” (2. Királyok 19, 9.). Sátán támadása az egész embervilág mellett tovább folyik Izrael ellen is. Döbbenettel hallottuk a napi híradásokban, hogy az ukrán elnök felszólította Izrael vezetőit, hogy „döntsenek végre”, és küldjenek számukra emberek gyilkolására képes fegyvereket!
Drága magyar testvéreim! Sátán büntetése Teremtője elleni lázadása miatt az, hogy nincs számára lehetőség a fordulatra a jó irányba. Amíg az emberi történelem tart, kiélheti gonosz vágyait. Így fogalmazódtak meg hangzatos sátáni gondolatok a történelem különböző korszakaiban. Pl.: „Ha békét akarsz, készülj a háborúra!” – vélték a rómaiak. „Az emberiség története egyben a háborúk története is.” A kommunista ideológia széleskörű kibontakozása idején egy hangzatos jelszó vált uralkodóvá: „Minden eddigi társadalom története osztályharcok története”. Szomorú, hogy nem csak a „választott” nép süllyedt folytonosan hamis istenek imádatába a prófétai üzenetek ellenére is, de a Jézus Krisztus keresztáldozatát követően is folytatódott Sátánnak az Istenfélők, az egyházak elleni küzdelme. Nos, egy adott ponton, az egyház olyan mélységbe csúszott, hogy Isten már nem nézhette tovább, és elindította a reformáció folyamatát, amelynek alapvető jelszava volt: sola Scriptura – egyedül a Szentírás. Napjainkban a mélység csak tovább folytatódik. Döbbenettel halljuk azt is, hogy az új brit kormányfő – saját nyilatkozata alapján – jelezte: „Azt szeretné, hogy Nagy-Britannia legyen az LMBTQ legbiztosabb országa.” Igen a jézusi előrejelzések továbbra is érvényesek, hogy az utolsó időkben fokozottabban jelentkezik majd a hittől való elfordulás. A „szodomai eszmék” egyre nagyobb teret nyernek még a magas beosztású személyek között is. Sőt, az egyházakban is növekszik az elhidegülés, az ellenségeskedés. Ezt tükrözi az orosz–ukrán háború is. Így például eretnekséggel vádolják a Vlagyimir Putyin háborúját bőszen támogató orosz pátriárkát. Kirill pátriárka ugyanis minden gesztusával, egyháza teljes tekintélyével támogatja Putyin különleges hadműveletét, ahogy hivatalosan ők nevezik ezt a háborút. Az orosz egyházfő legemlékezetesebb mondata eddig az volt, hogy: „A műveletet azért kellett elindítani, hogy Donyeckben ne tarthassanak melegfelvonulásokat”. Ukrajnában is meghallották a hívők, amikor Kirill azt mondta, hogy: „Az orosz katonák az Antikrisztussal csatáznak.” Egy felmérés szerint az 52 egyházmegyéből 22-ben az istentiszteleteken már nem kérnek áldást a moszkvai pátriárkára, ahogy ezt egyébként a liturgia előírja. Fontos lenne tudomásul venni az Ige alapvető tanítását: „Ahol a ti kincsetek, ott van a ti szívetek”. Igen, Sátán pusztít, Jézus gyógyít! Kívánom, értse meg magyar népünk mielőtt a végleges elkésettség állapotába jutnánk a kedves ének üzenetét: „A Bárány vére megtisztít, a Jézus sebe meggyógyít, a Megváltó megszabadít, és mindent újjá tesz.”
Bátkai Sándor
Hozzászólások