Vasárnap a Szűz Mária szent neve tiszteletére felszentelt szederháti római katolikus templomban 15 órakor kezdődött búcsúi szentmisén Király Árpád főesperes-plébános szentbeszédében visszatekintett 1683. szeptember 12-éig, amikor is a Szűz Máriához fohászkodó keresztény seregek vezérei győzelmet arattak a túlerőben volt pogányok fölött.
A Szűz Máriához való fohászkodás, a jelzett történelmi eseményhez hasonlóan, manapság is nagyon aktuális. A koronavírus-járvány ugyanis gúzsba kötötte az egész világot fizikailag, de az embereket lelkileg is, akik magukon érezhetik, milyen fontos küldetése lehet a Szűzanyának, Máriának a mai világban. Manapság ugyanis, amikor a járvánnyal szemben az orvostudomány is tehetetlennek látszik, már csak Istenben hihetünk, akihez a legbiztosabb út Szűz Mária közvetítésével vezet. Nem véletlenül hangzik a fohász: „Mária, kegyelemmel teljes, az Úr van Teveled. Áldottabb vagy Te minden asszonynál.”
Meglehet, manapság, amikor a szemünk láttára, az ismerőseink, sőt a hozzátartozóink körében is egyre jobban terjed az Isten-nélküliség, a pogányság, újra mennyei édesanyánk, Szűz Mária közbenjárását kell kérnünk Istennél. A hozzá való fohászkodásra talán legalkalmasabbak, a Mária szent nevének az ünnepén elmondott közös imádságaink – összegezhető Király Árpád főesperes-plébános szentbeszéde.
Hozzászólások