Pécsi diákokat látott vendégül egy hétig az Aradi Csiky Gergely Főgimnázium, ezzel egy időben pedig nyolc csikys diák a Pécsi Református Kollégiumban kóstolhatott bele a magyarországi oktatási rendszerbe, a két tanintézmény között fennálló (egy éve létrejött) testvériskolai kapcsolat keretében.
A cserediák-program célja volt megismertetni a középiskolásokat a határon túli magyar diáktársaik szokásaival, tanulási módszereivel, a szomszédos tanintézmények hagyományaival és egyben a két testvérváros kultúrájával.
Hadnagy Éva, a Csiky Gergely Főgimnázium aligazgatója a Nyugati Jelennek elmondta, nyolc-nyolc bentlakásos diák vett részt a projektben, a magyarországi vendégeket a csiky kollégiumában szállásolták el. A pécsi középiskolásokat az aradiak nagy szeretettel fogadták, minden napra tartogattak számukra egy-egy meglepetést. Az anyaországiak részt vettek egy Liszt-koncerten a Filharmóniában, ellátogattak a Vlaicu iskolai Tudományok Fesztiváljára, meglátogatták a Vesztőhelyet, a Szabadság-szobrot, a múzeumot, a református templomot, egyszóval gazdag városnézési programban volt részük. És mivel a Csiky bentlakásában szálltak meg, az aradi „intrisek” is kitettek magukért: vendégeiket néptánc-próbába, kézműves foglalkozásokba vonták be, bulit szerveztek számukra. Mindemellett pedig a pécsiek egy-egy tanórára is beültek.
Ezzel egy időben az aradi X–XII-es diákok Pécsett ízlelgették a testvérváros nevezetességeit, reggel iskolába mentek, a kollégium táncházában moldvai táncokat tanultak a magyar kollégistákkal, filmvetítésen vettek részt stb. Városnézésre bőven jutott idejük, ezalatt megtekintették az aradi vértanúk ereklyéit, de eljutottak a Zsolnay Múzeumba is.
A cserediák-programot a testvérvárosok alpolgármesterei, Bognár Levente (Arad), illetve Nagy Csaba (Pécs) támogatták.
A látogatásokon tapasztaltakról mindkét oldalról számos vélemény született, hisz a diákoknak volt idejük összehasonlítani saját iskolájukat a szomszédos tanintézménnyel.
A vélemények megoszlottak, egy dologban azonban mindkét csoport egyetértett: mindenütt jó, de a legjobb otthon! Ezt a csikys bentlakók is megerősítették és bevallották, bizony jó érzés volt visszatérni iskolájukba. Még akkor is, ha a másik város tisztább, épületei rendezettebbek és jelentősen több zöld övezettel rendelkezik. Az itthoni „intris-életet” semmi nem pótolhatja.
Hozzászólások