A járvány éve

Nincs mit kendőzni, sötét évet zártunk. 2020 a járvány éveként kerül be – fekete betűkkel – a történelembe.

Holott tavaly ilyenkor senki sem számított erre, sőt, nem is gondolta volna, hogy egy világjárvány egyáltalán felbukkanhat a fejlett mai világban. Végül is az előző nagy világjárvány, a spanyolnátha egy évszázaddal korábban, 1918 és 1920 között tombolt, azóta nem volt hasonló, még a második világháború szörnyűséges időszakában sem.

2020 legelején a Kínában rejtélyes módon megjelent koronavírus valamilyen egzotikumnak, tőlünk nagyon távoli problémának tűnt. Februárban azonban a kór Európában is megjelent, s alaposan felbolygatta mindnyájunk életét. A járvány mindent felülírt, drasztikusan megváltoztatta Európa – és a világ – arculatát és prioritásait, szinte minden téren.

Az év végéig a koronavírus több mint 83 millió embert (az emberiség valamivel több mint 1 százalékát – szerk. megj.)  fertőzött meg világszerte, melyből 23,6 milliót Európában, s több, mint 1,8 milliós áldozatot szedett a világon (ami 0,025 százalékát jelenti a Föld lakosságának, naponta világszerte különböző okok miatt 160-170 ezer ember huny el – szerk. megj.), melyből közel 550 000-t a vén kontinensen (Európa népességének 0,07%-át – szerk. megj.).

Holott drasztikus óvintézkedéseket már korán bevezettek: tavasszal Európa majdnem minden országa karanténba vonult, bezárták az iskolákat, távoktatásra kényszerítve több millió diákot és pedagógust. Egyes tevékenységek leállítása vagy csökkentése a gazdaságot a második világháború óta nem látott válságba sodorta, egyes ágazatok (idegenforgalom, vendéglátóipar, légitársaságok) a csőd szélére kerültek. A kulturális és sportélet is jóformán leállt, a színházakat, múzeumokat, kulturális rendezvényeket, fesztiválokat bezárták, illetve elhalasztották, a labdarugó Európa-bajnokságot 2021-re halasztották, akárcsak a nyári olimpiát, a nemzeti bajnokságokat pedig leállították. A járvány első – tavaszi – hulláma után enyhítettek ugyan a szigorításokon, a kultúra és sport újjáéledt ugyan, de csak takaréklángon: a színháztermek, sportpályák csak korlátozott létszámú közönségnek nyithatták meg kapuikat, vagy továbbra is zárva maradtak, az érdeklődők pedig online vagy a televízióban követhették az eseményeket, s ez az év végére sem változott lényegesen.

A koronavírus a nagy politikát is felbolygatta, a korábbi prioritások – éghajlatváltozás, migráció, terrorizmus stb. – háttérbe szorultak, a járványkezelés vált első számú prioritássá. Ennek jegyében az EU – első alkalommal – 750 milliárd eurós válságkezelési hitelt vállalt, melyet a tagállamoknak oszt szét, de nem a tagállamok, hanem maga az Unió törleszti (a tagállamok befizette „tagsági díjakból” – szerk. megj.).

Nyáron Európa felszusszant egy kicsit, a járvány őszi, második hulláma beköszönésével azonban visszaálltak a tavaszihoz hasonló korlátozások, azzal a különbséggel, hogy az iskolákat csak néhány országban nem zárták be, s a sportélet sem állt le.

Jóllehet a vírus mindenkit teljesen felkészületlenül ért, Kelet-Európa sokkal jobban kezelte a tavaszi első hullámot, mint a gazdagabb és fejlettebb Nyugat, a világsajtó koronavírus-vasfüggönyt említett. Az őszi második hullám azonban ledöntötte a koronavírus-vasfüggönyt, a járvány Keleten is felerősödött, év végére lényegében eltűntek a különbségek.

Életvitelünk is drasztikusan megváltozott. Keleten és Nyugaton egyaránt az emberi kapcsolatok mindenütt megváltoztak, a családi és baráti összejövetelek visszaestek, a távmunka felerősödött, miközben a korábban ismeretlen arcmaszk általánosan elterjedtté vált. A járvány a tudományt is felforgatta, világszerte a koronavírus elleni oltás lett az elsődleges prioritás. 2020 végére több vakcinát fejlesztettek ki, s az év utolsó napjaiban be is indult az oltáskampány, noha több százmillió ember beoltása alighanem több hónapot vesz igénybe Európában, ilyen-olyan korlátozásokra a következő hónapban is számítani kell.

2021 mégis a remény éve, a tavalyi válságkezelő intézkedések – élen a tudományos sikerekkel – lerakták az alapokat a válság visszaszorítására, majd teljes felszámolására, illetve a járvány okozta károk kiküszöbölésére. A viharos 2020 után 2021-ben folyamatos javulás körvonalazódik, az év második felére talán a nap is kisüt, vagyis visszatérhetünk a járvány előtti régi szép időkben megszokott életünkhöz.