Az agyaglábú óriás vérbosszúja

Oroszország nagyméretű rakétatámadást zúdított Ukrajnára hétfőn reggel bosszúként a kercsi Krím-híd szombati, ukránok általi megrongálásáért. Ez a legjelentősebb orosz csapás a háború februári kezdete óta, a nagyrészt a Fekete-tengeren lévő flottáról kilőtt rakéták 8 ukrajnai megyére és 11 fontos infrastrukturális létesítményre csaptak le. Hétfőn fordult elő először, hogy az oroszok ugyanazon a napon csapást mérjenek Ukrajna legnépesebb hat városára – Kijev, Harkiv, Odessza, Dnyipro, Lemberg és Zaporizzsja. Már amennyiben a harcok előtti állapotokat vesszük figyelembe, a másfél milliós Harkivból például több mint egymillió lakos menekült el, manapság talán félmillióan sem maradtak a városban.

Bármennyire is nagyméretű, a hétfői csapások az oroszok gyengeségét bizonyítják. Az oroszok ugyanis 83 rakétát lőttek ki, de ezek közül az ukránok szerint légvédelmüknek 43-t sikerült megsemmisíteni, s csak kevesebb, mint fele ért célba. A célpontok azonban többnyire civil létesítmények voltak, lakótelepi tömbházak, irodaházak, parkok, gyalogos hidak, német konzulátus stb. Az ukrán katonai infrastruktúra nem szenvedett veszteségeket, a 11 megkárosított célpont a civil infrastruktúrára vonatkozik – víz-, gáz- és villamossági központok, több ukrán nagyváros maradt alapvető szolgáltatások és fűtés nélkül.

Szöges ellentétben a hadi célpontokat támadó ukránokkal, az oroszok a civil lakosságot veszik célba. A kercsi Krím-híd az orosz hadsereg elsődleges utánpótlási útvonala. A megszállt ukrán területeken nincsenek nagy kapacitású vasúti vonalak a keleti Donbászból a déli Herszon között, a kercsi híd az utánpótlás fő ere. Az oroszok számára a vasút a legfontosabb szállítási eszköz, közúton, kamionokkal sokkal nehezebben és sokkal kisebb mennyiséget képesek csak szállítani, jóval nagyobb veszteségekkel. A Kijev elleni villámháború is ezért vallott kudarcot februárban–márciusban: az ukránok felrobbantották a vasúti hidakat, a közútakon pedig az orosz konvojok megakadtak, rengeteg kamion vált használhatatlanná, vagy ukrán kézre került. A kercsi Krím-híd jogos katonai célpont, melyet az ukránok a hajnali órákban támadtak meg, amikor gyér volt a forgalom, a potenciális áldozatok száma pedig minimális. Az amúgy illegálisan megépített hídnak nem sikerült sorsdöntő károkat okozni, különösképpen nem a vasúti részének, az oroszok valószínűleg hamar elvégzik a javításokat.

Ukrajna azonban nemcsak az orosz utánpótlási vonalak ellen, hanem a frontvonalon is támad, sőt, jelentős sikereket ért el szeptemberben és október elején, jócskán visszaszorítva a gyakran kétségbeesetten menekülő megszállókat. Erre az oroszoknak nincs válaszuk, nem képesek tönkre tenni az ukránok korszerű nyugati fegyvereit, irányító- vagy kommunikációs központjait, sem elvágni az utánpótlási útvonalakat, sőt, sokszor még saját fegyvereiket sem képesek megvédeni az ukrán csapásoktól.

Ha már nem képesek csapást mérni az ukrán hadseregre, az oroszok a civil lakosságon állnak bosszút. Végül is sokkal könnyebb védtelen időseket, nőket és gyerekeket terrorizálni, mint katonákkal harcolni – így fest Putyin „orosz világa” (russzkij mir) és a világ úgymond második legerősebb hadserege a valóságban.