Az erdélyi magyarság anyanyelvi és vallási arculata

Először esett Trianon óta az egymilliós lélektani küszöb alá az Erdélyben élő magyarok száma. A tavalyi népszámlálás adatai szerint Romániában ugyan 1 002 151 magyar nemzetiségű lakost írtak össze, de közülük csupán 983 971-en élnek az ezeréves határokon belül, a maradék 18 180 pedig a Kárpátokon túli országrészekben, mindenekelőtt Bákó megyében (4561-en) és Bukarestben (2168-an), a többiek pedig szétszórva a többi megyében.A magyar anyanyelvűek száma valamivel nagyobb, országosan 1 038 806 személy vallotta magát magyar anyanyelvűnek, közülük 1 029 700-an a tágabb értelembe vett Erdélyben. A nemzetiség és az anyanyelv között bizonyos eltérés tapasztalható, ami arra utal, hogy más nemzetiségűek (főleg romák, németek, zsidók és románok) is a magyart jelölték meg anyanyelvüknek, ugyanúgy, ahogy a magyar nemzetiségűek között is akadnak olyanok, akik más anyanyelvet jelöltek be.Hogyan fest mindez megyékre lebontva? A számszerű helyzetet az alsó táblázat mutatja a tavalyi népszámlálás adatai szerint:Amint a táblázatból kiderül, a nemzetiség és az anyanyelv közötti legnagyobb átfedés a Székelyföldön és Észak-Erdélyben tapasztalható. A székelyek, valamint a Bihar, Szatmár, Szilágy és Kolozs megyei magyarok több mint 95%-a a magyart jelölte anyanyelvnek. Arad, Brassó, Máramaros, Beszterce-Naszód és Fehér megyékben az arány meghaladja a 90%-ot, Temes, Hunyad és Szeben megyékben csak a 80%-ot, s a szórvány szórványának tekinthető Krassó-Szörény az egyetlen, ahol az arány 80% alatt alakul, de még az ottani magyarok több mint háromnegyede is magyar anyanyelvű. Az arányok alighanem a helyi közösségek nagyságától függnek, minél kisebb a helyi magyar közösség, annál több a vegyes házasság. Az ilyenekből származó utódok jelentős része magyarként azonosul, még ha nyelvileg máshová tartozik. A Hunyad megyei magyarok 15%-a például a románt jelölte anyanyelvének.Szintén a magyar közösségek létszámával kapcsolatos a magyar anyanyelv elterjedése is. A három székely megyében, a Partiumban, de még Brassó megyében is több a magyar anyanyelvű, mint a magyar nemzetiségű, vagyis nemcsak magyarok beszélnek magyarul. Az eltérés főleg a magyar anyanyelvű romákra/cigányokra vezethető vissza. A legkirívóbb különbség azonban Szatmár megyében tapasztalható, ahol a magyar anyanyelvűek száma közel 18%-kal magasabb, mint a magyar nemzetiségűeké. Ott nemcsak a romák, hanem a németek is jelentősen elmagyarosodtak nyelvileg. Szatmár megye 3722 német nemzetiségű lakosa (szatmári svábok) közül 3015-en (vagyis 81%-uk) a magyart jelölte anyanyelvének, s csupán 395-en (kb. 11%) a németet! A jelenség nem újdonság, szinte nemzedékek óta általános.Ellenben Erdély többi részein a magyar nyelv elterjedtsége kisebb, mint a magyar nemzetiségűek aránya, s a különbség szintén a közösség nagyságától függ. Vagyis a magyar nyelv hamarabb kopik, mint a magyar nemzeti öntudat.

Vallási sajátosságok

Vallási szempontból az erdélyi magyarság mindig is több felekezethez tartozott, mindenekelőtt a római katolikus, református és unitárius egyházhoz, utóbbiak magyar nemzeti egyházaknak számítanak. A vegyes házasságok és a különféle hittérítők nyomán egyes magyarok immár az ortodox és különböző neoprotestáns (baptista, pünkösdi stb.) egyházakhoz is tartoznak. Megyei lebontásban a következőképen. (Felső táblázat) 

Amint a táblázatból is kiderül, a legtöbb erdélyi magyar, kereken 46%-a református. A római katolikusok száma a 400 ezres szintet súrolja, arányuk pedig valamivel több, mint 40%. Az unitáriusok jóval kevesebben vannak, arányuk pedig az 5%-ot súrolja. Meglepetésnek tekinthető az ortodoxok magas száma, ők az erdélyi magyarság 1,7%-át teszik ki, s minden valószínűséggel magyar–román vegyes házasságok sarjai. A neoprotestánsok, egyéb vallásúak, ateisták és ismeretlen vallásúak együttes száma meghaladja a 76 ezret, arányuk pedig a 7,7%-ot.Abszolút számban a legtöbb református magyar Maros megyében él, több mint százezer, de a Bihar, a Szilágy, a Beszterce-Naszód, a Kolozs, a Fehér és a Szeben megyei magyarság nagy része is református. Brassó, Kovászna, Máramaros és Szatmár megyékben a reformátusok és római katolikusok aránya meglehetősen kiegyensúlyozott, Arad, Temes, Krassó-Szörény, Hunyad és Hargita megyékben viszont a római katolikusok vannak többségben. Utóbbi Erdély legkatolikusabb megyéje, a hívek száma meghaladja a 170 ezret, arányuk pedig megközelíti a 75%-ot. Az unitáriusok mindig is kisebbségben voltak az erdélyi magyarok között, földrajzilag is csupán néhány vidéken élnek. Ebből kifolyólag jelentősek a különbségek a megyék között, legtöbben Hargitában vannak, szám szerint 18 660-an, Kolozs, Fehér, Brassó, Maros és Kovászna megyékben több mint ezren vannak, miközben Krassó-Szörényben csupán 4 unitárius magyar él. Erdély számos térségében – beleértve a teljes Bánságot és a Partiumot – az unitáriusok a belső erdélyi magterületekről származnak.A valós helyzetkép azonban kétségtelenül árnyaltabb. Tavaly feltűnően sok, majdnem 750 000 erdélyi lakost nem találtak meg a kérdezőbiztosok, vagy nem töltötték ki saját maguk az internetes regisztrációt, őket egyéb adminisztratív adatbázisok alapján vették nyilvántartásba, nemzetiség, anyanyelv és vallási kötődés nélkül. A magyarság nyelvi és vallási arculatát azonban ez aligha befolyásolná lényegesen.