Az ünnepi csend halála

A keresztény világ a karácsonyi készülődés lázában ég. A Messiás földre jöttét angyal jelentette be, angyalseregek éneke köszöntötte megérkezését, pásztorok, majd bölcsek hódoltak neki szívük teljes szeretetével.  

A Megváltó a legszerényebb körülmények között a betlehemi istállóban érkezett e földre. Az isteni szeretet leereszkedett az alázat völgyébe, hogy onnan emelje ki az embert. A szent, hatalmas Isten alázatosan, csendben, szerényen érkezett a földre.

Fogyasztói társadalomban élünk. Körülvesz bennünket egy felszínes csillogás, amely kiszorítja azt, hogy  mélyreható lelki értékek töltsék be szívünket értelmünket. Sajnos a média is ezt az elsekélyesedést növeli számos esetben, mert helyt ad a sok olcsó, súlytalan tartalommal megtöltött megnyilvánulásnak, amelyek nem melegítik fel a lelket a szeretetnek csodálatos ünnepén, mert a lényeg hiányzik. Arról esik a legkevesebb szó, akinek a születésnapjára emlékezünk: Jázus Krisztusról.  Hígul a társadalom minden területe. Heteken át harsog a sok zenei kosz, amely vásárba csalogatja az embereket. Gondbarázdált, fáradtarcú, kimerült embereket lehet látni karácsony szentestéjén. Hiányzik a lelket égbeemelő áldott csend, mert csak arra törekszünk, hogy „kellemessé” tegyük az ünnepet és lemarad az, amit az angyal úgy mondott, hogy „hirdetek nektek nagy örömet”!

Drága magyar testvéreim csak akkor lesz boldog karácsonyunk, ha szívünk Jézust befogadó jászolá válik. Ha meg tudunk állni a szenteste csendjében hálát adni, hogy mi értünk hagyta ott a mennyet, hogy örökre velünk legyen, mert az Ő neve Imánuel: velünk az Isten!

Bátkai Sándor