Bizalmatlanság

Hollandia után immár Franciaország is jelezte: támogatja Románia Schengen-övezethez való csatlakozásának elhalasztását. Noha Bukarest hangsúlyozza, hogy országunk megfelel annak technikai feltételeinek.

Csakhogy a nyugatiak fenntartását nem a műszaki háttér váltotta ki, hanem a Romániával szembeni bizalmatlanság.

Hogyan bízzák az unió külső határait olyan országra, amely közel négyéves uniós tagsága óta számtalanszor áthágta vállalt kötelességeit? Különösképpen a korrupció elleni küzdelem terén, ahol Bukarest fokozott fellépést ígért, a parlament viszont számtalan procedurális-védőfalat emelt a korrupció-gyanús politikusok megvédésére (Năstase, Ridzi stb.), a bíróságok pedig évekig halasztgatják az ügyeket, mint például a Patriciu, Voiculescu, Copos, Falcă stb. dossziéknál.

Bukaresti látogatásakor Angela Merkel német kancellár leszögezte: Románia Schengen-csatlakozása a korrupcióellenes fellépés eredményeitől függ. Mert a Schengen-övezeti tagság, például, azt jelenti, hogy a Románia által kiadott vízummal be lehet lépni az övezet bármely más országába. Milyen garancia van arra, hogy a román – és bolgár – hatóságok kiszűrik a Nyugatra irányuló bűnözőket, terroristákat, vagy egyszerű illegális bevándorlókat, s nem adnak ki vízumot kenőpénz fejében?

Kétségtelen a bukaresti hatalom komoly lépéseket tett az utóbbi időben: jelentős diplomáciai erőfeszítéseket, hogy Indonézia és Szíria kiadja az odamenekült bűnözőket, s az ügyészség – főleg a DNA – is egyre több bűnügyi eljárást indít „nagyhalak” ellen, sőt néhány kisebb hal (polgármesterek) már rácsok mögé is került. Ez viszont aligha elég a 2007 óta felgyűlt bizalmatlanság ellensúlyozására. A nyugatiak elővigyázatosabbak, nem akarják még egyszer megégetni magukat.