Cinizmus felsőfokon

„Nyilvánvaló, hogy a katonai hadműveletek mindig tragikusak. És természetesen azon kell gondolkodni, hogyan állítsuk meg a tragédiát.” Ezen szavakat Putyin mondta el a G-20 virtuális csúcsán.

Elképesztő! Az orosz elnök pofátlansága korlátlan. A tragédia okozója hullat krokodilkönnyeket a tragédia miatt. Mintha a Hamász sopánkodna a terrorizmus okozta szörnyűségekért. A béke Putyin akaratán múlik. Ő indította el a háborút, és ő is állíthatja le tűzszünet elrendelésével és az orosz csapatok hazahívásával. Sem az USA, sem a NATO, sem az EU, sem az ENSZ – senki sem adhatja ki a parancsot az orosz hadseregnek a vérengzés leállítására. A parancs csakis Moszkvából jöhet. Putyin bármikor kiadhatja a parancsot, de nem hajlandó erre.

Holott az orosz veszteségek jelentősek, Putyin mégsem hajlandó a béketáborhoz csatlakozni. Továbbra is kivérezteti saját népét, az ukrajnai vágóhídra küldi saját fiataljait, tudván, hogy a front egyes szakaszain a katonák túlélési kilátásai 4 óra! Mégis újabb és újabb fiatalokat küld a húsdarálóba, hogy másoknak ártsanak, ahelyett, hogy hagyná őket otthon, szeretteik körében, békében dolgozni Oroszországért! Ukrajna vesztesége is jelentős, az orosz agresszió mintegy tízezer civil áldozatott szedett. A szétszakított családokról, fizikailag megnyomorított ártatlan civilekről, tönkre tett sorsokról nem is beszélve. Ezek óriási többsége orosz nyelvű – orosz nemzetiségű és nemzedékek óta eloroszosodott ukrán. Putyin katonái ugyanis Ukrajna oroszajkú déli és keleti részein pusztítanak, az ország ukrán nyelvű nyugati és középső részein összehasonlíthatatlanul kevesebb kárt okoztak. A porig rombolt városokban, a szétlőtt tömbházakban orosz nyelvűek laktak, a szeretteiket elvesztők, a földönfutóvá vált tömegek nagy része szintén orosz nyelvű, sőt, jelentős részben orosz nemzetiségű.

Egyszerűen elképesztő. Más országok segítik, óvják, felkarolják a határon túli nemzetrészeket, Putyin viszont irtja az ukrajnai oroszokat az eloroszosodott ukránokkal együtt. Oroszország az egyetlen Európában (talán a kerek nagyvilágon is), amely tudatosan pusztítja határon túli nemzetrészeit. A hivatalos moszkvai propaganda ezt felszabadításnak nevezi, de hát Kelet-Európa 1945 óta jól tudja, hogy mint is jelent az orosz katonai „felszabadítás”.

Putyin mégsem hajlandó a béketáborhoz csatlakozni, esze ágában sincs leállítani a vérengzést. Miért nem saját népe boldogulásáért munkálkodik, miért mások ellen? Miért ez a háborús őrület, miért nem szereli le a besoroltakat, miért nem állítja le a háborút, hogy az oroszok és ukránok békében élhessenek? Miért?

Hány oroszországi asszony váljon özveggyé, hány gyermek váljon árvává, hány ártatlan oroszajkú ember váljon még áldozattá Ukrajnában Putyin birodalmi ambíciói miatt? Mennyi vér folyjon még, csakhogy Putyin kiterjeszthesse hatalmát nagyobb területre és több emberre?

Ukrajnához hasonlóan Európa népei békét akarnak, s vélhetőleg az oroszok is. Békét! A békevágy szinte mindenütt jelentős, szinte mindenkinek elege van a vérengzésből és szenvedésből. Kivéve a Kremlt. Oroszországban a béke szitokszó lett, próbáljon csak meg bárki nyilvánosan felszólalni érdekében. Azonnal elviszik a hatóságok, és hosszú évekig „élvezheti” a börtönök vendégszeretetét. Egy ember csökönyössége okozza a tragédiát, és ugyancsak ő állíthatná le! Egy parancsra lenne szükség a vérengzés leállítására, nem pofátlan krokodilkönnyekre.