Demagógok

Nem vethetné senki a hazai belpolitikai élet szemére, hogy az utóbbi napokban unalmas lenne. Elég csak a pénteki napot nézni, amikor Temesváron a Demokrata Liberális Párt színe-java találkozott a párt vezető testületnek ülésén, a miniszterelnök autópálya-építkezést vizitált, üzletemberekkel találkozott, beszédet mondott. 

Ezúttal azonban szokásos mondandóját valamivel kiegészítette, amikor arról beszélt, mi lehetne az országot sújtó gazdasági válság egyik oka. Az, hogy a politikusok nem tudtak ellenállni a választási demagógia kísértésének, mintha bőségszaruba nyúltak volna, fedezet nélküli szociális juttatásokkal, ígéretekkel járultak hozzá az államok adósságának növeléséhez, hatalmas deficitek kialakulásához, így jutottak országok a szakadék szélére. Ha így van, az egyrészt vigasztaló, mert lám, nemcsak a mi politikusaink olyanok, amilyenek, hanem másutt is, ami másrészt viszont végleg lehangoló, mert azt a benyomást kelti, hogy nem is lehet másképp…

Pedig lehet, sugallja a miniszterelnök, mert jelenlegi kormánya „gazdasági szempontból felelős” politikát folytat, amely képes szembenézni a kihívásokkal, és nem is fog engedni a gazdasági populizmusnak.

Igen ám, de közelegnek a választások, amikor hatalmon lévőknek és ellenzéknek egyaránt kötelező valami „ütőssel” előállni. Olyan csak nagyritkán fordul elő a történelemben, hogy csak vért és könnyeket ígérő politikus kerüljön hatalomra. Ám az is igaz – ugyancsak Churchillnél maradva –, kevés a következő nemzedékre gondoló államférfi, sok a csupán a következő választásokra tekintő politikus.   

Miniszterelnökünk, szavakban, a következő nemzedékeket emlegeti, ezzel takargatva, hogy a jelenleginek kormánya vajmi keveset tud nyújtani. Egy potenciális miniszterelnök, az ellenzék egyik vezére pedig éppen most nyilatkozta: nem a következő választások megnyerése a gond, hanem az, hogy mi lesz utána. Azaz: mivel tudják majd befogni az elégedetlen lakosság száját. Fedezet nélküli adakozással, ezt ő is tudja, aligha tanácsos. Pedig pártjának jóval idősebb politikusa, az egykori vezér a napokban mondta: szerinte a számításba kellene venni a minimálbér felemelését ezer lej környékére. Igaz, ő már semmiképpen nem kerülhet hatalomra, s nem kérhetné tőle számon ígérgetéseit a hálátlan utókor.