Döcögő oltáskampány

Korántsem valósult meg Florin Cîțu kormányfő április eleji elképzelése, miszerint június elsejéig legalább 5 millió, de akár 6,3 millió lakost sikerül beoltani. A hivatalos országos statisztika szerint május végéig csak 4,32 millió ember oltatta be magát valamelyik koronavírus-elleni vakcinával, s közülük 3,55 millióan a második adagot is megkapták. Vagyis lényegesen kevesebben, mint a kormányfő elvárása szerint.

Az oltáskampány döcögősen halad Romániában, ez már jó egy hónapja nyilvánvaló. Ennek nyomán a kormány kénytelen volt tovább mérsékelni kilátásait, július végéig immár nem 10 millió, hanem csak 7 millió ember beoltása a cél. Csakhogy tekintettel az oltáskampány ütemére ez utóbbi is optimistának tekinthető.

Holott elvileg az ambiciózusnak tűnő cél elérhető lenne, akárcsak a június elsejére kitűzött ötmilliós szint. Oltásközpontokból Románia nem szenved hiányt, ezek száma folyamatosan növekedett, s számos városban autós beoltási központokat is létesítettek, a falvakba pedig oltókaravánok mennek el. Az év eleji – EU-s szintű – beszerzési akadozások után immár oltóanyagokból sincs hiány, éppen ellenkezőleg, négy féle vakcina közül lehet válogatni, az egyikből csak egy adag szükséges. Sőt, március közepe óta adminisztratív korlátozások sincsenek már, bármely korosztály kérhet időpontot vagy egyszerűen elmehet az oltási karavánhoz.

A hozzáférhetőség szempontjából Románia jól áll EU-s viszonylatban, Németországban, Franciaországban és a legtöbb nyugati országban például csak májusban oldották fel a korosztályos korlátokat, addig csak az idősebbek jelentkezhettek oltásra, kizárólag előjegyzés alapján. Más országokban most is várólistára feliratkozva sorakoznak az oltást igénylők, vagy külföldre utaznak beoltatni magukat – Németországból pl. külön oltástúrákat szerveznek főleg Oroszországba és Szerbiába, ahol könnyebben hozzáférhető az oltás.

Nálunk jóformán tálcán kínálják a vakcinát, a lakosság nagy része mégsem lelkesedik érte: Romániában kevesebb, mint 4,5 millió ember oltatta be magát, miközben a feleakkora lakosságú Magyarországon majdnem 5,2 millióan (előjegyzés alapján), s közülük 3,65 millióan a második adagot is megkapták.

Romániában az oltáskampány csak a magát eleve beoltatni szándékozó réteget érintette, azokat, akiket nem kellett meggyőzni. Az elkötelezett oltáspártiak beoltása a végéhez közeledik, ezután a hatóságoknak kellene meggyőzniük a szkeptikusokat, ami nem lesz feltétlenül könnyű dolog, tekintettel az összeesküvés-elmélet romániai elterjedésére és a közéletben tapasztalható oltás-ellenes hangulatkeltésre.

A lakosság aggasztó méretű tudomány iránti szkepticizmusa mellett a motiváció hiánya szintén fékező tényezőnek tekinthető. Míg a legtöbb európai országban másodszor, sőt harmadszor is karantént rendeltek el a járványadatok emelkedésével, a bukaresti hatóságok hallani sem akartak ilyesmiről. A – gyakran több hónapos – karanténba kényszerített magyarok, csehek, lengyelek, britek, németek, franciák stb. stb. számára nyilván motiváló tényező a beoltás, hiszen a beoltottság révén szabadulhatnak ki az otthon-fogságból, annak nyomán nyitnak ki a teraszok, éttermek, annak nyomán oldják fel a korlátozásokat. Romániában viszont eleve minimálisak voltak a korlátozások, s azokat is folyamatosan enyhítik. Jelenleg a járvány harmadik hulláma Európa-szerte leágazóban van, a lakosság szinte mindenütt felszusszan. A negyedik hullámra viszont számítani lehet, az összes szakértő erre figyelmeztet. S akkor egyáltalán nem lesz mindegy mekkora a lakossági beoltottság aránya.