Egyensúly

2009-ben Románia gazdasága az egyik leggyengébb volt a világon, most viszont jobb, mint más EU-s tagországoké. Jeffrey Franks, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) megbízottjának megállapítása aligha meglepő: korábban is nyilvánvaló volt, hogy a 2007–2008 közötti hatalom populista pazarlása csupasz hátsóval hagyta Romániát a gazdasági világválság kitörésénél. Ez világos volt az IMF, a Világbank (VB) és az Európai Bizottság (EB) megerősítése nélkül is.

Országunk jelenlegi helyzetét ugyanúgy a puszta tények mutatják: a gazdaság immár 3 negyedéve növekedési pályára állt, az export sorozatos rekordokat dönt, jelenleg Románia havonta kb. 4 milliárd eurót exportál, bő 50%-kal többet, mint a világválság előtt. Ebből kifolyólag a külkereskedelmi mérleg is folyamatosan javul. A gazdasági növekedés egészséges húzóerőn alapszik, főleg az ipari termelésen, nem torz alapokon, hitelekkel mesterségesen fűtött fogyasztáson, ingatlan-spekuláción és állami pazarláson, mint 2008 előtt. A lej tartja magát az euróval szemben, a munkanélküliség is jóval az EU-s átlag alatt van, sok éves késéssel – és kedvezőbb anyagi feltételekkel – végre beindult az autópálya-építés, s a költségvetési deficit is kezelhető.

Utóbbi jelentős siker, tekintettel arra, hogy Görögország, Portugália, Spanyolország és Olaszország óriási deficitjei a szakadék szélére taszították az euróövezetet, s emiatt a világválság második, destruktívabb hullámát jósolják. Sőt, a nagy USA is az utolsó pillanatban menekül meg a fizetés-képtelenségtől, amibe a 14 300 milliárd dolláros (!) államadóság sodorta.

Jóllehet számos probléma (túlméretezett állami szféra, veszteséges állami vállalatok, alacsony foglalkoztatottság, EU-s alapok lehívása stb.) megoldatlan maradt, kezdenek beérni a tavalyi reformok gyümölcsei, hiába fest az ellenzék apokaliptikus képet.

A veszély azonban korántsem múlt el. Ugyanaz, mint 2007–2008-ban, választások előtt: a populizmus. A mostani hatalom is hajlik rá, a minap felvetődött a korábban már elvetélt, úgynevezett szegényboltok ötlete, sőt, a közalkalmazotti bérek emelése is. Ami ismét a szakadék szélére taszíthatják Romániát a világválság második hulláma előtt, törölvén az áldozatok árán elért eredményeket.