Ellenőrzött visszaesés

Jelentősen visszaesett az Európai Unió és Oroszország közötti kereskedelem az Ukrajna elleni orosz agresszió óta eltelt másfél évben. Azóta az EU tizenegy szankciós csomagot vezetett be az oly sok szenvedést okozó orosz katonai gépezet megfékezésére, melyek egyre tágabb területekre terjednek ki. Az import visszaszorításával az unió Oroszország pénzügyi bevételeinek csökkentését célozza, mivel Moszkva azok jelentős részét a hadigépezet működtetésére fordítja, az export korlátozásával pedig Oroszországot akarja megfosztani a korszerű technológiától, mivel azt is hadi célokra lehet fordítani.

Mindezek nyomán az Oroszországba irányuló EU-s export 60%-kal esett vissza 2023 első féléve végén 2022 februárjához képest, az Oroszországból származó import pedig 84%-kal ugyanazon időszakban, derül ki az EU statisztikai hivatalának legfrissebb adataiból. Ezzel az uniós importnak csupán 1,7%-a származik Oroszországból és az export 1,4%-a irányul oda, szemben a háború tavaly februári kezdeténél regisztrált 9,6%, illetve 3,8%-kal. Akkor Oroszország még jelentős, 18,5 milliárd eurós kereskedelmi többletet halmozott fel az EU-val szemben, amely idén júniusra 400 millióra mérséklődött.

Függetlenedés az orosz energiaforrásoktól

Oroszország főleg nyersanyagokat exportált az EU tagországaiba, melyek világpiaci ára jelentősen növekedett 2021 nyarától kezdve a Kreml háborús készülődései nyomán, s csúcsokat döntött 2021/22 telén. Karbantartási munkálatokra hivatkozva Oroszország már 2021 nyarán kevesebb földgázt szállított az EU-nak, ami nem volt elég a tartályok feltöltésére, s csökkentette a kitermelést, emiatt az uniós tagországok kénytelenek voltak magasabb áron nagyobb mennyiséget vásárolni 2021/22 telén. A keserű tapasztalat nyomán tavaly az EU kénytelen volt alternatív beszerzési források után nézni, melyek révén tavaly nyáron már feltöltötték a tartályokat, s kevesebbet kellett vásárolni Oroszországtól, s ráadásul az év második felében az árak is mérséklődtek. A tendencia alighanem a jövőben is folytatódik, idén nyáron is sikerült – részben alternatív forrásokból – feltölteni a tartályokat, s az árak is nagyjából a tavaly őszi szinten vannak.

A következő táblázat néhány fontos orosz importtermék alakulását mutatja 2021 második negyedéve, az Ukrajna elleni orosz agresszió utáni tavalyi második negyedév és az idei második negyedév között, százalékokban kifejezve.

Az adatok egyértelműen mutatják, mennyire csökkent Oroszország részesedése az EU-s importból. Míg a háború előtt az Unió Oroszországból szerezte be földgázszükségletének 38,5-t, idén az arány 13% alá csökkent. A kőolaj terén még jelentősebb a visszaesés, míg 2021-ben az EU szükségletének közel 30%-át orosz importból fedezte, most az arány az elenyésző 2,3%-ra csökkent! A műtrágya az egyetlen, ahol az oroszoktól való behozatal növekedett tavalyhoz képest, de még így is kisebb, mint a háború előtt. Minden egyéb termék esetében a csökkenő tendencia egyértelmű.

Fordított szemszögből is jelentős a változás. A beszállítók sorrendje és aránya megváltozott, ahogy a következő táblázat szemlélteti, az importrészesedés százalékaiban: 

Amint a táblázat is mutatja, az Ukrajna elleni agresszió előtt Oroszország távolról az EU legjelentősebb energiaforrása volt. Manapság a negyedik helyre esett vissza földgáznál, a kieső orosz gázt az EU amerikai és európai importból pótolja, Norvégia és Nagy-Britannia is fokozta az Északi-tenger földgázkitermelését.

Kőolajnál még jelentősebb a változás, az orosz import elenyészővé vált a szankciók nyomán, s az elsőséget e téren is az USA szerezte meg, de Norvégia és Nagy-Britannia is fokozta kitermelését (az Északi-tengerből földgázt és kőolajat egyaránt kitermelnek), s a Kazahsztánból és Szaúd-Arábiából származó import is jelentősen növekedett. A kőolajbeszerzés ugyanis sokkal rugalmasabb, tengeri úton nagy tankhajókkal is könnyen megvalósítható, bármikor lehet alternatív forrásból vásárolni, miközben a gáz főleg több ezer kilométer hosszú csővezetékeken érkezik, melyeket nem lehet egyik napról a másikra lecserélni. A tengeri szállítás technológiája (folyósított cseppgáz) igen költséges és különleges infrastruktúrát feltételez, Litvánia, Lengyelország, Horvátország és Olaszország csak az utóbbi években alakította át tengeri kikötőit erre, Románia és Bulgária viszont – még – nem.

Technológiai eltávolodás

Ellentétben az energiaforrás-alapú importtal, az EU 27 tagországa főleg feldolgozott termékeket, részben magas technológiájú termékeket exportáltak Oroszországba. A következő táblázat a legfontosabb EU-s export termékcsoport alakulását mutatja, 2021 második negyedévében, 2022 hasonló időszakában, illetve 2023 második negyedévében, millió euróban kifejezve:

Amint a számok is mutatják, a háború előtt az EU még 12 milliárd eurónál nagyobb értékben exportált feldolgozott termékeket Oroszországba egy negyedév alatt, mára az export összértéke harmadára, mintegy 4 milliárd euróra esett vissza. A járműveknél a legjelentősebb a visszaesés, az EU jóformán nem exportál többé személygépkocsikat vagy haszonjárműveket Oroszországba, de a gépek és ipari berendezések, illetve az elektromos gépek esetében is többszörös a visszaesés. A gyógyszerek és hasonló vegyipari termékek exportja viszont növekedett valamelyest, ezek ugyanis a lakosságot szolgálják, nem az orosz hadiipart, ezért nem is esnek semmiféle szankció alá.