EU-n belüli szabad mozgás

Schengen és migráció, netán Schengen vagy migráció? Románia (és Bulgária) nem számíthat egyhamar a schengeni övezethez való csatlakozásra, szögezte le bukaresti látogatásán Gerhard Karner osztrák belügyminiszter. Alexander Schallenberg külügyminiszter hasonló csalódottságot okozott a szlovéneknek (és horvátoknak). Ugyanaznap, amikor belügyi kollégája Bukarestben erősítette meg Bécs keményvonalas álláspontját, Schallenberg Fiuméban, horvát és szlovén kollégájával való találkozón szögezte le, hogy Ausztria továbbra is ellenőrzést folytat a szlovén (és a magyar) határon. Ausztria a menedékkérelmek számának növekedésére hivatkozva terjesztette ki a határellenőrzést, miután a közös határaikon Németország ugyanezt tette. Karner és Schallenberg szerint az illegális bevándorlás elleni intézkedések miatt a schengeni övezet nem működik.

Nemcsak Ausztriát érinti a fokozódó illegális migráció, a szomszédos Olaszországban még nagyobb a probléma, 2023 első negyedévében például háromszor több illegális migráns érkezett, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Bécsben megértették, hogy a schengeni övezeten belüli szabad mozgás csakis a külső határok megvédésével érhető el, különben belső ellenőrző pontokat kell felállítani. Ezt már több Schengen-ország már meg is tette.

Brüsszelben viszont nem hajlandók megoldást keresni, noha egyre többen szorgalmazzák az EU külső határainak akár kerítéssel való megvédését, olyanok is, akik korábban visszautasították, mint például Manfred Weber, az egykor jobboldali Európai Néppárt német elnöke. Az Európai Bizottság visszautasította a határkerítések finanszírozását és a menedékkérelmek EU-n kívüli elbírálását sem támogatja, ahogy például a brit kormány tervezi. Vagyis a hangzatos tervek ellenére a schengeni övezetbe továbbra is iratok nélküli tömegek érkeznek. Elvileg azokat, akik nem jogosultak menedékre kitoloncolják, ám gyakorlatilag ez csak nagyon ritkán fordul elő, az elutasított illegális migránsok más országban, hamis azonossággal újra próbálkoznak, vagy csak egyszerűen törvénytelenül tartózkodnak tovább az EU-ban.

A külső határok védelmét már rég meg kellett volna erősíteni, de továbbra sincs hozzá politikai akarat Nyugaton. A migránscsempész úgynevezett „emberjogi” civil szervezeteket méltatják, s azok tömegesen szállítják a Földközi-tengeren keresztül Afrikából Európába az illegális gazdasági migránsokat. Az embercsempész-maffia pedig kihasználja a rendszer komoly hiányosságait, s felfuttatja „üzleti” tevékenységét. Sőt, egyre agresszívabbak! A magyar–szerb határ szerbiai oldalán egyre gyakoribb a lövöldözés, embercsempészek a minap is rálőttek a szerb határőrökre.

Jelenleg az embercsempészek elsődleges szárazföldi útvonala a Balkán nyugati részén, az egykori Jugoszlávia területén halad, s csak jóval kisebb mértékben a Kelet-Balkánon, vagyis Bulgárián és Románián keresztül. Utóbbiak Schengen-csatlakozása esetén azonban a balkáni migráció fő útvonala áthelyeződne keletebbre. Elég ránézni a térképre: a görög–bolgár, bolgár–román és román–magyar határellenőrzés felszámolásával három védővonal tűnne el, s megnyílna az út az unió belseje felé, amit az embercsempészek nyilván kihasználnának. A Schengen-tag Görögország eddig is a csempészek egyik kiemelt célpontja volt, de onnan szárazföldön nehéz tovább szállítani az illegális migránsokat, amikor minden határon ellenőriznek. Bécs ezen szűrő védővonalak felszámolásától tart, arról nem is beszélve, hogy az embercsempészek új útvonalat nyitnának a Fekete-tengeren keresztül, amelyen Törökországból Bulgáriába vagy Romániába szállíthatnák az illegális migránsokat, ahogy az Égei-tengeren Törökország és Görögország között, vagy a Földközi-tengeren, Afrika és Olaszország között. Eddig a Fekete-tengeren éppenséggel Románia és Bulgária Schengenen kívüli státusza miatt volt jelentéktelen a „forgalom”.

Az illegális migrációt nem kezelni, hanem megállítani kell, üzeni Orbán Viktor immár évek óta. Most Bécs is hasonlót szorgalmaz. Brüsszelben azonban továbbra sincs megfelelő politikai akarat, s ennek árát az EU-s állampolgárok – illetve Románia és Bulgária gazdasága – fizeti meg járulékos áldozatként.