Gázáramlatok

Súlyos energetikai válság körvonalazódik Európában. Legalábbis azon országokban, amelyek nagymértékben függnek az orosz földgáztól. Európa orosz gáz nélkül maradhat.Az Oroszországból a Balti-tenger alatt közvetlenül Németországba szállító Északi Áramlat 1 és 2 négy helyen károsodott Dánia, illetve Svédország felségvizein. Brüsszel szabotázsnak minősítette az akciót, s szinte mindenki egyetért abban, hogy szándékos akció – robbantás – volt, s nem baleset. Csupán abban térnek el a vélemények, hogy ki állhatott az ügy mögött. Sokan az oroszok kezét sejtik a háttérben, mások viszont az amerikaiakét. A két vezetéken eddig sem érkezett a gáz, Oroszország még szeptember elején leállította a 2011 óta üzemelő, majd 2015-ben bővített Északi Áramlat 1-et, az idén februárban elkészült Északi Áramlat 2-őt pedig – Ukrajna megtámadása miatt – sosem helyezték üzembe. A gázvezetékek sérülése miatt Moszkva jelentős zsarolópotenciáltól esik el, a gázcsap ugyanis náluk van, de immár nem használhatják Németországgal szemben. Berlin dühös, hiszen fokozódnak energetikai problémái a hideg szezon küszöbén. És nemcsak a lakosság ellátása szempontjából jelent gondot az orosz gáz kiesése, hanem az iparnak is nagy érvágás. A balti országokban és Lengyelországban azonban aligha leplezik örömüket a kezdettől fogva erőteljesen ellenzett gázvezetékek („energetikai Ribbentrop–Molotov”) károsodása nyomán. Csupán azzal nincsenek tisztában, hogy kinek köszönjék meg – Radoslaw Sikorski volt lengyel külügyminiszter és meghatározó ellenzéki politikus kivételével, aki meg is köszönte az USA-nak. Washington ugyanis csatlakozott a baltiak és lengyelek álláspontjához, és ellenezte a közvetlen orosz–német gázvezetékeket.Bárki is állhatott a szabotázs mögött, északról, a Balti-tengeren keresztül nem jön orosz földgáz Európába, legalábbis egy ideig. Keletről sem, szerdán Moszkva bejelentette, hogy a tranzitdíjak körüli vita miatt lezárja az Ukrajnán áthaladó Druzsba/Barátság vezetéket. Ez a legrégebbi és legfontosabb vezeték még a hatvanas években épült meg a szocialista országok és kapitalista nyugati ellenfelek ellátására, és a legnagyobbnak számított. Ennek önkényes moszkvai lezárása komoly érvágást jelent a közép-európai országoknak, főleg, hogy májusban az oroszok a másik jelentős keleti vezetéket, a Beloruszon és Lengyelországon át haladó Jamalt is lezárták. Manapság orosz gáz csupán a Balkánon áthaladó Török Áramlat elnevezésű vezetéken érkezik Európába, Magyarországot is az látja el. Legalábbis egyelőre, a bolgárok és az oroszok között ugyanis nézeteltérések vannak a bulgáriai tranzitdíjak miatt, Bulgária számára az oroszok már májusban lezárták a csapot. Oroszország fegyverként használja az energiát. Finnország felé akkor zárta el a gázcsapot, amikor a skandináv ország bejelentette NATO-csatlakozási szándékát, Lengyelország pedig tavasszal, ami aligha meglepő, tekintettel arra, hogy Varsó Ukrajna első számú védőügyvédje a nemzetközi porondon, illetve az Oroszország elleni keményvonalas fellépés első számú szorgalmazója. Szöges ellentétben Berlinnel, Varsó mégsem bánja az orosz gázcsap elzárását, sőt, saját maga jelentette be nem sokkal azelőtt, hogy lemondott róla. Litvánia már tavaly sem hosszabbította meg a szerződést a Gazprommal, 2021 nyara óta nem vásároltak orosz gázt. Akárcsak a baltiak, a lengyelek is régóta tervezik az orosz gáz mellőzését, kikötőiket átalakították folyósított cseppgáz fogadására, kedden pedig felavatták a Norvégiából Dánián keresztül szállító földgázvezetéket. Bulgária is gondoskodott az alternatíváról, a héten készül el a csatlakozás a bulgáriai és görögországi vezetékek között.Kemény tél ígérkezik egyes országok számára. Másoknak könnyebb lesz, noha az energiaárak számukra is jelentősen növekedtek az orosz manőverek nyomán. Már tavaly is voltak gondok, az árak már akkor is emelkedtek az előző évhez képest, s mennyiségi problémák is akadtak: a téli szezon beköszöntésekor Európa csupán a szükséges földgáztartalékok 75%-ával rendelkezett, szemben az előző tíz év 85%-ával. Moszkva már az Ukrajna lerohanása előtti évben is jelentősen csökkentette a szállításokat, hogy Európa ne halmozhasson fel tartalékokat, s még kiszolgáltatottabb helyzetbe kerüljön.Csakhogy a gázfegyver kétélű, Oroszország is jelentős jövedelemtől esik el a gázcsap elzárásával. Alternatívái nincsenek, legalábbis rövid távon. A tankhajókkal szállítható kőolajjal szemben a földgázt csak csővezetékeken tudja szállítani, Oroszország ugyanis nem rendelkezik folyósítottcseppgáz-technológiával, melynek révén tankhajókkal szállíthatna nagy mennyiséget. Ráadásul a kiinduló és befogadó kikötőket is át kell építeni, ami évekig tart. Az Indiába vagy Kínába irányuló új vezetékhálózat kiépítése szintén évekbe kerül.