Gazdaság és életszínvonal Európában

Több mint egy évtizeddel EU-s csatlakozásuk után a kelet-európai országok gazdasági teljesítménye és lakosainak életszínvonala még mindig jócskán elmarad az Unió nyugati országokéihoz képest. A különbségek azonban csökkennek, néhány volt szocialista ország egyre inkább felzárkózik a nyugatiakhoz. Mások viszont kevésbé sikeresek, az EU leggazdagabb és legszegényebb országai között három és félszeres a vásárlóerővel korrigált egy főre eső GDP. Mert ez fejezi ki az életszínvonalat. Az Eurostat adatai szerint 10 tagország vásárlóerővel korrigált egy főre eső GDP-je haladja meg az uniós átlagot, 15 országé viszont alacsonyabb. Az egymillió lakosnál kisebb Ciprust, Máltát és Luxemburgot nem vesszük számításba.

A következő táblázat a vásárlóerővel korrigált egy főre eső GDP-t mutatja.

Ország Korrigált egy főre eső GDP az EU-s átlag %-ban

Írország           181

Hollandia        128

Dánia   128

Ausztria           127

Németország   124

Svédország      121

Belgium           117

Finnország       109

Nagy-Britannia           105

Franciaország  104

Olaszország     96

Spanyolország 92

Csehország      89

Szlovénia         85

Észtország       79

Litvánia           78

Portugália        77

Szlovákia         76

Lengyelország 70

Magyarország  68

Lettország       67

Görögország    67

Horvátország   63

Románia          62

Bulgária           49

Svájc   156

Norvégia         146

Szerbia            36

Bosznia           32

Albánia            30

Amint a táblázatból is kiderül, a leggazdagabb uniós tagország távolról Írország, lényegében másfélszer gazdagabb, mint a második helyen osztozkodó Dánia és Hollandia. A legfejlettebb volt szocialista ország továbbra is Csehország és Szlovénia, ahol a lakosság életszínvonala jócskán megelőzte Görögországét és Portugáliáét és megközelíti Olaszországét és Spanyolországét. Észtország és Litvánia is látványosan fejlődik, Csehország és Szlovénia kivételével megelőzték valamennyi volt szocialista országot, noha a szovjet megszállás alóli 1991-es felszabadulásuk idején jócskán azok alatt voltak. Jelenleg a két balti ország vásárlási erővel korrigált egy főre eső GDP-je kevesebb, mint 25%-kal alacsonyabb az uniós átlagnál, de magasabb, mint a régebbi tagország Portugáliáé, vagy Görögországé, melyeket erősen megviselt a 2008-ban kirobbant és majdnem egy évtizedig elhúzódó gazdasági világválság. Különösképpen Görögországot, ahol az életszínvonal kb. 40%-kal esett vissza a válság előtti időkhöz képest.

Magyarország, Lettország, Horvátország, és Románia esetében a jóléti mutató több, mint 30%-kal alacsonyabb az EU-s átlagnál, Bulgária esetében pedig annak a felét sem éri el. Bulgária lemarad Romániától, míg néhány évvel ezelőtt a mutatók hasonlóak voltak mindkettőnél, jelenleg viszont országunk inkább a szegényebb közép-európai országokhoz hasonlít.

Az EU-n kívül maradt, főleg saját gazdasági önerejükre számító Szerbiában, Boszniában és Albániában a lakossági életszínvonal még alacsonyabb, az uniós átlag kb. egyharmadát teszi ki. Aligha meglepő, hogy sóvárogva vágynak az EU-tagságra. Ellenben Svájc és Norvégia lakosságának életszínvonala meghaladja valamennyi EU-s tagországét, Írország kivételével. Ez esetben sem meglepő, hogy az önerőből olyan jól boldoguló svájciak és norvégok makacsul ellenzik az EU-s csatlakozást.