Herszon

Újabb megalázó vereséget szenvedtek az orosz agresszorok Ukrajnában, kénytelenek voltak feladni Herszon városát, s visszavonni csapataikat a Dnyeper folyó keleti partjára.

Szimbolikus és stratégiai vereség, Herszon volt ugyanis az egyetlen ukrajnai megyeszékhely, amelyet sikerült elfoglalni a februárban indított háborúban. Most visszakerült ukrán ellenőrzés alá, a városban maradt civil lakosság – mármint azok, akiket nem deportálták Oroszországba – örömmámoros boldogsággal fogadta a felszabadító ukrán katonákat. Holott a Kreml propagandája szerint a szeptemberi „népszavazáson” a térség lakosságának 87%-a az Oroszországhoz való csatlakozást „választotta”. Szeptember végén Moszkva hivatalosan is Oroszországhoz csatolta Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsia és Herszon megyéket, noha immár csak az előbbi kettő – azonos nevű – megyeszékhelyét tartja ellenőrzés alatt, méghozzá 2014 óta, de még azon megyék teljes területét sem sikerült elfoglalnia. Zaporizzsia és Herszon megyékből valamivel több, mint felét foglalták el a megszállók, de immár székhelyeik nélkül.

A szimbolikus veszteségnél fájdalmasabb a stratégiai hatás, a herszoni hídfő feladása nyomán a további, Odessza irányába való hódítás egyszerűen ellehetetlenedett. Jóllehet Ukrajna elvágása a Fekete-tengertől és a kiemelkedő fontosságú Odessza meghódítása az oroszok egyik legjelentősebb célja volt, amelyről végképp le kell, hogy mondjanak. Az oroszok túl gyengék ahhoz, hogy ismét át tudjanak kelni a Duna nagyságú Dnyeper folyón, legyőzni az ukrán hadsereg tüzérségét és precíz, amerikai fegyverzetét, úgy, hogy a tengerészet segítségére sem számíthat. Az ukránok ugyanis harcképtelenné tették az orosz fekete-tengeri flotta mintegy 70%-át, elsüllyesztették annak zászlós hajóját, a Moszkva cirkálót.

Herszon feladása immár a sokadik bukás az orosz agresszorok számára. Március végén kénytelenek voltak lemondani Kijev meghódításáról, majd a Fekete-tengeren szenvedtek el komoly veszteséget, szeptember elején pedig Harkiv környékén szenvedtek megalázó vereséget. Pontosabban attól keletre, ahol az ukrán hadsereg mintegy 50 kilométert nyomult előre, s több mint 40 települést szabadított fel az orosz megszállás alól. Az volt a legjelentősebb érvágás az oroszok számára, Kijev környékéről és most Herszonból visszavonták csapataikat, fegyvereiket és harci felszereléseiket, Harkivnál viszont nem, az ukránok rengeteg katonát ejtettek foglyul és óriási hadi zsákmányt ejtettek. Annak nyomán rendelte el Putyin a részleges mozgósítást. A minapi herszoni visszavonulást éppen a harkivi helyzet megismétlésétől való rettegés váltotta ki.

A háború sorsa azonban még ettől sem dőlt el, az ukránok csupán újabb jelentős csatát nyertek. Amely tovább rontja az amúgy is megtépázott tekintélyű orosz hadsereg morálját, presztízsét és harci képességét. Az orosz hadsereg ugyanis a szerződéses (azaz profi) katonáit vetette be, a magáncsapatok (Wagner-egységek), a zsoldosok és a csecsen különleges alakulatok mellett, s aránylag kevés sorkatonát. Vagyis a hadsereg krémjét, legjobb, legképzettebb hadi egységeit, s legkorszerűbb fegyverzetét, az atomfegyvereken kívül. Mégis sorozatos kudarcokat szenvednek, amit a nemrég besorozott, gyengén kiképzett és silány fegyverekkel felszerelt tartalékosok behívása aligha képes ellensúlyozni. Egyre nyilvánvalóbb, hogy Oroszország képtelen legyőzni az összehasonlíthatatlanul jobb nyugati fegyverekkel felszerelt, jobb morállal és irányítási stratégiával rendelkező ukrán hadsereget. Míg az ukránok precíz tüzérségi támadásokkal az orosz hadi gépezet gyenge pontjait – utánpótlási vonalak, fegyverraktárak, irányító központok stb. – veszik célba, addig az oroszok az ukrán civil infrastruktúrát pusztítják, pokollá téve a civil lakosság életét, de kevesebb kárt okozva az ukrán hadseregnek. Ezzel borítékolhatóan semmilyen szimpátiára sem számíthatnak, még inkább oroszellenes érzelmeket ébresztenek Ukrajna-szerte.

Villámháború helyett sorozatos kudarcok és látványos bukás: ezt érték el a több mint nyolc hónap alatt az oroszok. Nagyhatalmi presztízsük romokban hever, a világ második legerősebbnek tartott hadserege folyamatosan visszaszorul, Oroszország gazdaságilag és politikailag egyre inkább elszigetelődik, s végképp maga ellen fordította Ukrajna jelentős oroszajkú lakosságát. Tengernyi pusztítás, milliós nagyságú menekültáradat, tönkre tett emberi életek és sorsok! Mindezt valamivel több, mint két megye nagyságú ukrán terület elfoglalásáért, az oroszok ugyanis kb. annyit ellenőriznek ténylegesen a hivatalosan bekebelezett négy megyéből. Fölöttébb siralmas mérleg!