Hibrid háború

Több ezer illegális migránst gyűjtöttek össze a belorusz hatóságok gépfegyveres erői, és a lengyel határra terelték, majd arra kényszerítették, hogy erőszakkal törjenek be Lengyelországba. A lengyel határőrök visszaverték a támadást, néhol gázspray segítségével. A feszültség azonban nem csökken, Belorusz ugyanis további ezreket szállít a határra, nagyméretű incidens kiprovokálása céljából.

Minszk immár jó fél éve illegális migránsokat – többnyire irakiakat, szíreket és afrikaiakat – küld át a határon az EU-ba, hogy nyomást gyakoroljon az EU-ra, amely szankciókat vezetett be Fehéroroszországgal szemben Alekszandr Lukasenka elnök 2020 augusztusi vitatott újraválasztása után. A fehérorosz diktátor hetente 40-50 külön repülőjárattal hozza Törökországból, Szíriából és egyéb arab országokból Minszkbe a hibrid háború katonáit, majd a nyugati határra szállítják, és annak illegális átlépésére kényszerítik azokat. Eleinte Litvániát vette célkeresztbe, az utóbbi hetekben viszont főleg a lengyel határra tereli a migránsokat.

Lukasenka amolyan EU-ellenes faltörő kosnak használja a migránsokat, akik legálisan, turistavízummal érkeznek Beloruszba, de eszük ágában sincs felkeresni annak turistalátványait. Már indulástól fogva törvénytelenségre készülnek, az otthoni utazási irodák eleve az EU-ba való illegális belépés céljával hirdetik a „turistacsomagot”, melyért a migránsok több ezer eurót – több fős családok esetében akár 12-15 ezer eurót – fizetnek. Maguk a migránsok sem titkolják, hogy a beloruszi utazás igazi célja az EU-ba való illegális behatolás, és a nyugati országok nagyvonalú jóléti rendszeréhez való hozzáférés.

Eddig a belorusz hatóságok kisebb csoportokban szállították a migránsokat a határra, ahonnan ők maguk próbáltak átjutni Litvániába vagy Lengyelországba a többnyire erdős, mocsaras zöldhatáron. Ez nem hozta el a várt „sikert”, Litvánia és Lengyelország is kerítést épít a határra, a határőrök pedig többnyire megakadályozták az átlépést. Ezért a belorusz hatóságok taktikát váltottak, nagy tömegben terelték a határra a migránsokat, abban reménykedve, hogy így könnyebben tudnának erőszakkal áttörni, illetve kényes helyzetbe hozni Lengyelországot. Varsó egyértelműen ezt gyanítja, hogy nagy tömeg esetén könnyebben törhet ki balhé, akár fegyverek bevetésével is.

Varsó azonban hajthatatlan, a lengyel határőrök visszaverték a hétfői ostromokat és további 28 000 katonát, határőrt és rendőrt küldött a további próbálkozások kivédésére, noha a fagyos időkben igen hatékony vízágyúk esetleges bevetését nem említették. Litvánia is komoly erőket küldött a belorusz határra, hasonló erőszakos betörések kivédésére, Vilnius azonban biztonsági okokból nem árult el részleteket.

Közben az EU és az USA is elítélte Minszk provokációit, és arra szólította fel, hogy hagyja abba a hibrid háborút, további szankciók bevezetését említve. Brüsszel „segítséget” is ajánlott Varsónak, de nem a határvédelemhez, hanem a migránsok nyilvántartásba vételéhez és a menedékkérelmek feldolgozásához. Holott nemrég Ausztria, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Litvánia, Lettország, Észtország, Dánia, Bulgária, Görögország és Ciprus közös levében fordult az Európai Bizottsághoz, hogy az egész uniót védő kerítések megépítését EU-s forrásokból finanszírozzák. Ursula von der Leyen asszony azonban nem hajlandó teljesíteni a kérést, még ha Nyugaton is egyre inkább jogosnak tekintik a keleti országok ezen határvédelmi módszerét.

A fölöttébb cinikus Lukasenka tisztába van mindezzel, aligha vet véget a hibrid háborúnak egyhamar, legalábbis komoly EU-s engedmények nélkül. Tudja, hogy a Brüsszel és Varsó közötti viszony – finoman fogalmazva – feszült, ami további nyomásgyakorlással még feszültebbé válhat. Azért tereli át a litván határról a lengyel határra import katonáit. Azt is tudja, hogy a harmadik világ kb. 5 milliárd nincstelenjének több mint a fele Nyugat-Európába vándorolna, ha megtehetné, utánpótlással tehát nincs gond, csupán a szállítást kell megszervezni. Bónuszként pedig anyagilag is jól jár, a migránsok szép összegeket fizetnek a belorusz vízumért, majd a lengyel határra való szállításért.

A hibrid háború kifizetődő üzlet és komoly politikai zsarolási eszköz, mások már korábban rájöttek, mint például Erdogan török elnök, aki milliárdos tételekben játssza ezt Brüsszellel és Berlinnel szemben. Lukasenkának később esett le a tantusz, mire megértette, hogy a migráció az EU legsebezhetőbb pontja, megosztóbb, mint bármi más, politikailag, tagországok közötti viszonylatban és tagországokon belül is társadalmi szinten. A hideg háború idején Nyugat-Berlin volt a Nyugat legérzékenyebb pontja, annak „tö...” jól meg kellett szorítani, hogy a Nyugat fájdalmában sikítson, ahogy Nyikita Szergejevics Hruscsiov fogalmazott a berlini fal kapcsán. Manapság az illegális migráció vette át annak szerepét.