Egykori kedves tanítványom – két évtized választ el bennünket – a minap, amikor találkoztunk, nyílván kedveskedni vagy csak „leereszkedni” akarván így köszöntött:
– Hogy vagyunk? Hogy vagyunk, Józsi bácsi? Na! Hogy ityeg a fityeg?
Váradi gyerek lévén, nem is a legilledelmesebb fajtájából – nemcsak a fehér papok, a legkülvárosiabb vagányok is neveltek –, meg se nagyon lepődtem.
Hajdanában köszöntöttük mi egymást ekképpen is:
– Hogy ász makk ász?
Tudom én a választ az ityegre és a fityegre is.
***
A teljes anyagot a Nyugati Jelen régiós napilapban olvashatják.
Az előfizetési feltételekről a 0257/280-751-es telefonszámon lehet érdeklődni.
Hozzászólások