Húszmillió

Megközelíti a 20 milliót világszerte a koronavírus-fertőzöttek száma – legalábbis hétfő kora délutáni adatok szerint, amelyek óráról órára változnak –, a halálos áldozatoké pedig a 750 000-et. Vagyis a vírus januári megjelenése óta annyian fertőződtek meg, mint Románia teljes lakossága és annyian hunytak el miatta, mint Temesvár, Arad, Nagyvárad és Déva teljes lakossága együttvéve.

(Szerk. megj.: S hogy továbbmenve még precízebb képet alkothassunk: a járvány kezdete óta megfertőződött 20 millió a Föld jelenlegi 7,7 milliárdot meghaladó  lakosságához viszonyítva annak 0,25%-át jelenti, míg a 750 000 elhunyt a Föld összlakosságának 0,009%-át. Azt is tegyük hozzá, hogy naponta átlagban a világon 161 000 ember veszti életét. A járvány kezdete óta, durván számolva márciustól mostanáig, úgy 160 nap alatt a 750 000 elhunyt napi átlagban olyan 1008 COVID-os elhalálozást jelent a világon.)

A koronavírus aggasztó gyorsasággal terjed. Januári megjelenésétől három hónap telt el, amíg a fertőzöttek száma elérte az egymilliót, manapság viszont kevesebb, mint öt nap alatt növekszik újabb egymillióval. A 10 milliós szintet június 27-én regisztrálták, a 20 millióst pedig már augusztus 10-én.

Sovány vigasz, hogy a fertőzések több mint felét három országban regisztrálták: USA (5,2 millió), Brazília (3 millió) és India (2,2 millió), ahol továbbra is a leggyorsabban terjed a kór. Európában még így is több mint 3 millióan fertőzödtek meg. A fertőzöttek valós száma azonban jóval nagyobb, még a fejlett Európában és az USA-ban is, ahol sokat tesztelnek. A harmadik világ szegény és fejletlen országaiban, ahol jóval kevesebbet tesztelnek, a fertőzöttek valós száma a bejelentett esetek tízszerese vagy akár százszorosa is lehet.

Európa sincs tehát túl a koronavírus-fenyegetésen. Noha az új esetek száma aggasztóan növekszik, a helyzet mégis valamivel jobb, mint tavasszal. A második hullám már nem érte felkészületlenül Európát, időközben szinte minden ország ellátta magát maszkokkal, fertőtlenítőkkel, orvosi védőfelszerelésekkel és lélegeztetőgépekkel, a szakemberek pedig tapasztalatra tettek szert. A másik jelentős változás, hogy míg tavasszal főleg az idősebb korosztály fertőződött meg (a regisztrált esetek jelentős része öregotthonokban volt), ami Nyugaton rémisztőn magas elhalálozási rátát eredményezett, most inkább a fiatalabb korosztály az érintett. Ez ugyan kisebb elhalálozással jár, hiszen a fiatalabb szervezet jobban ellenáll a vírusnak, de mégis roppant veszélyes lehet, mivel a fiatalok megfertőzhetik idősebb hozzátartozóikat.

A május óta bevezetett folyamatos enyhítések és főleg a mozgáskorlátozások feloldása elősegítette a járvány terjedését, mindenekelőtt a fiatalok körében. Számos európai országban – köztük Romániában – megfordult a tendencia. A márciusi és áprilisi növekedés után májusban és június első felében jelentősen visszaesett a járvány, június második felétől viszont ismét fokozódik. A védőoltás kifejlesztéséig – melyre idén kevés reális esély mutatkozik – a járvány terjedését csak egyféleképpen lehet kezelni, társadalmi távolságtartással és a fertőzöttek fizikai elszigetelésével. Más megoldás egyszerűen nincs. Nyájimmunitásra nemigen lehet számítani.

(Szerk. megj.: A COVID-dal szemben akkor lenne meg a nyájimmunitás egyes kutatók szerint, ha a lakosság 70%-a védett lenne, akár védőoltás, akár a vírussal való megfertőződés útján. Ez – a nagy számoknál maradva – a föld lakossága esetében 5,39 milliárd személyt jelentene, akiknek át kellene esniük a betegségen, vagy/és védőoltást kellene kapniuk.)

Csakhogy a lakosság egyre kevésbé hajlandó elfogadni a fizikai távolságtartást, főleg a fiatalabbak és a középkorúak ellenzik személyes mozgásszabadságuk drasztikus korlátozását.

A tavaszihoz hasonló teljes karanténra egyelőre nem lehet számítani, esetleg ősszel, ha a járvány nem csitul le addig. A nyári jó időben nehéz milliókat otthonfogságra kényszeríteni, nehezebb, mint ősszel, esős, hidegebb időszakban. Arról nem is beszélve, hogy a társadalmi érintkezések korlátozása csak fokozná az amúgy is évtizedek óta precedens nélküli gazdasági mélyrepülést, illetve teljes ágazatok (turizmus, légi forgalom stb.) megbénulását.

Egyelőre csak a lakosság felelőssége tudná megfékezni a járvány terjedését. Kérdéses, hogy az európai fiatalok és középkorúak mennyire hajlandók önkéntesen korlátozni saját mozgásszabadságukat, szüleik és nagyszüleik nemzedékére való tekintettel.